Irodalmi Szemle, 2017
2017/2 - KLASSZIKUS - Vincze Dániel: Janus Pannonius, II. Pál pápa és a 17. századi Anglia (tanulmány) / KLASSZIKUS
lend sajtotermekek emblematikus kepviseloje a Henry Care20 publicista altal kiadott The Weekly Pacquet of Advice from Rome clmre hallgato organum volt. A hetente uj szammal jelentkezd periodika reszben leiro, reszben parbeszedes formaban tamadta a papasag intezmenyet, a jezsuita rendet es a katolikusokat, tobb szaz eves tortenelmi peldakat emlegetve fel az egyhaz velelmezett karos cselekedeteinek illusztralasara. Az 1682. augusztus 4-i szam bevezetoje az erkolcstelen eletii, a tanulas ellensegenek mondott II. Pal, a szodomiat engedelyezo IV. Sixtus, valamint a 16 torvenytelen gyerekkel rendelkezo VIII. Ince bemutatasat igerte az olvasoknak. A szerzo szerint a nagy nocsabasz hireben allo II. Pal torvenytelen gyermeke jelentos ismertsegnek orvendett egykoron, aminek erzekeltetesere .John Pannonius, azon idok piispoke” 52. sz. epigrammajat mellekelte latin es angol nyelven.21 Az egy evtizednyi elteressel kozreadott koltemenyek angol forditasaival kapcsolatosan felmeriil a kerdes, hogy vajon a szerzok sajat munkajat kell-e azok mdgott sejteniink, vagy puszta atvetelrol van szo csupan. Ennek megvalaszolasahoz keves fogodzdt talalhatunk a kiadvanyokban, bar Foulis a harom, angolul is megjeleno epigramma eseteben hivatkozik Johann Philipp Pareus hires kiadvanyara, az 1619-ben kiadott Delitiae poetarum Hungaricorum cimu mure, melyben viszont a kerdeses szerzemenyek csak latinul szerepelnek.22 Vizsgalodasunk folytatasahoz erdemes a temaval foglalkozo szakirodalom nyomdokai alapjan tovabbhaladnunk. Az epigrammak tortenetevel kapcsolatosan idorendileg elsokent John Bale23 hires, a papasag tortenetet bemutato ertekezeserol sziikseges szolni, ami - mint azt Ritookne Szalay Agnes is megemliti - tobbek kozott angolul is napvilagot latott,24 am e peldanyrol sem altala, sem Bekes Eniko bibliografiajabdl tobb informacidt nem tudhatunk meg. Bale muvenek kiadasaiban ugyanis Janus versei nek sorsa es helye meglehetosen valtozoan alakult. Jol szemlelteti mindezt a Care es Foulis eseteben egyarant feltund 52. szamu, II. Palra irott epigramma is. Ez a vers az elso, majd egy ewel kesobb a masodik megjelenest kovetoen is VIII. Ince papa bemutatasanal kapott helyet.25 Az 1566-os nemet nyelvii valtozatban mar II. Pal tortenetenel szerepeltettek, de csak nemet forditasban;26 mig az angol nyelvii variansba mar bele sem keriilt.27 Henry Care egyebkent valoszinusithetoen meritett Bale munkaibol, inert lapjanak idezett szamaban az a cim nelkiili, „Frigida membra Pii retinet lapis" kezdetii, ismeretlen szerzo altal jegyzett koltemeny is megtalalhato, amely Bale kiadvanyainak is gyakori szereploje volt.28 2 0 Henry Care (1646-1688). Eletere nezve lasd: LoisG. Schwoerer, The Ingenious Mr. Henry Care, Restoration Publicist, London, 2001. 2 1 A kiadvany fennallasa soran valtozo cimmel ellatva latott napvilagot. A kerdeses szam megjelenesekor a periodika mint a „The History of Popery, or, Pacquet of Advice from Rome” jelent meg. A vonatkozo resz helye: Vol. IV., 1682. augusztus 4., Nr. 33. 2 2 Az 53. sz. epigramma egy verssoraval valamelyest mas valtozatban talalkozhatunk, mint a forrasakent megjelolt muben. Foulis kiadasaban a „Sanctum non possum, sed patrem dicere possum”, mig Pareus munkajaban a „Sanctum non possum, patrem te dicere possum” szerepel. Pareo, i.m., 284. Az 54. sz. (V. Kovacs, i.m., 393. sz.) epigrammahoz viszont Foulis nem mellekelt forditast, sem hivatkozast. E munkat minden bizonnyal mas forrasbol vehette az angol szerzo, mert az nem szerepel Pareus kiadvanyaban. 2 3 John Bale, (1495-1563) az irorszagi Ossory (Osraige) egyhazmegyejenek piispoke. 2 4 Ritookne, Janus Pannonius..., 239. 2 5 Ioannes Baleus, Acta Romanorum pontificum, Basileae, 1558, 354.; Ua. S.I., 1559, 454. 2 6 Joannem Baleum, Bepstliche Geschichte, S.I., 1566, 656. 2 7 Az 58. sz. (V. Kovacs, i.m., 395.sz.) epigramma ket sora viszont mindket nyelven megtalalhato benne. John Bale, The Pageant of Popes, London, 1574, Fol. 57. Ezen angol kiadas adatai sem Ritookne idezett munkajaban, sem Bekes Eniko bibliografiajaban a cikk megsziiletesekor meg nem szerepeltek. http://www. januspannonius.hu/html/jp_bibliografia.htm Letoltes ideje: 2016. 12. 30. 2 8 Baleus, i.m., 335.; Ua., 1559, 435., Bale, i.m., Fol. 165.; Ioanne Baleo, Scriptorum illustrium maioris Brytannie, Basileae, 1557, 601.
