Irodalmi Szemle, 2017

2017/2 - KLASSZIKUS - Vincze Dániel: Janus Pannonius, II. Pál pápa és a 17. századi Anglia (tanulmány) / KLASSZIKUS

Az a Magyarorszag fele iranyulo nagymerteku kivancsisag, amivel mar Bethlen Gaborral kapcsolatosan is talalkozhatunk a csatorna tulpartjan,5

nem veszftett erejebol a szazad masodik feleben sem. Az erdeklodes fo okaikent elsosorban az eurdpai hatalmi viszonyokat is nagyban befolyasolo torok haboruk, valamint a Wesselenyi-fele szervezkedest koveto protestansiildozes nevezhetdek meg. Utobbi nagyon is aktualisnak szamitott a katolikus Franciaorszag europai tulsulya es egy esetleges papista-restauracio miatt rettego angol tomegek szamara.6

Ennek a „hagyomanyos” protestans egyiitterzesnek a jegyeben jelenhettek meg angol nyelvu munkak az 1670-es evekben a Magyarorszagrol elulddzdtt predikatorokrol,7

es valhatott nagy erdeklodest kivalto szemellye az abszolutista kormanyzat egyhazi es vilagi politikaja ellen fegyvert fogo Thdkoly Imre.8

A katolicizmus ternyeresevel szembeni fokozott aggodalom a korszak kiadvanyain is nyomot hagyott, mely erzodik tobbek kdzott Henry Foulis teologus9

1671-ben napvilagot latott munkajan is. A papistaellenes hangulatban szuletett ertekezes eloszavaban a szerzo a 15. szazadi papasag anyagiassagat, a Romaba iranyulo tomeges bucsujarasok gyakorlatat ostorozva hozza peldakent Janus „De Paulo summo pontificie” cimu, 247. sz. epigrammajat.10

Foulis foglalkozik II. Pal papa szemelyevel is, akivel kapcsolatban ismetelten a magyar poetat hivja segitsegiil, hogy lesujto szemelyes velemenyenek egy katolikus egyhazi meltosag allaspontjaval adj on megerdsitest. Nem felejti el azt sem megemliteni, hogy tronra lepesekor a koltd meg iidvozolte az egyhazfot,11

am kesobb megvaltozott rola alkotott velemenye. Ilyen bevezetest kbvetoen keriilnekbemutatasra a II. Palra irodott 52., 53., 54. sz. epigrammak,12

az utobbi kivetelevel angol nyelvu forditas kisereteben.13

5 G

omori Gyorgy, Bethlen Gabor a korabeli angol nyomtatvanyokban es szepirodalomban, ItK, 98(1994), 52-61.; Vincze Daniel, Bethlen Gabor es azelso angol ujsdgok, Eons, 17(2010), l.sz., 59-111.

6 B

orus Gyorgy, Az 1673-as fordulat Anglidban: a dicsoseges forradalom elofeltetele, Aetas, 23(2008), 2.sz„ 5-18.

7 K

opeczi Bela, „Magyarorszag a keresztenyseg ellensege": A Thokoly-felkeles az eurdpai kozvelemenyben, Bp., Akademiai, 1976, 118-130.

8 K

ropf Lajos, Az angol Thokolistdk, Szazadok, 40(1905), 2. sz., 137-143.; Nemeth S. Katalin, Angol joslat Thokoly kirdlysdgdrol, ItK, 95(1991), 2. sz., 182-184.

9 Henry

Foulis (1638-1669) Oxfordban es Cambridge-ben tanult teologiat, 1667-tdl halalaig az oxfordi Lincoln College rektorhelyettese volt.

1 0

Henry Foulis, The History of Romish Treasons & Usurpations, London, 1671. Preface, o.n. Az epigrammak szamozasakor a Teleki Samuel altal hasznalt azonositasra kivanok tamaszkodni, kovetve a szakirodalmi gyakorlatot. Iani Pannonii. Poemata quae uspiam reperiri potuerunt omnia, pars I. [ed. Samuel Teleki, Alexander Kovasznai], Traiecti ad Rhenum, 1784, 567. A hivatkozott munka egyebkent aV. Kovacs Sandor szerkeszteseben megjelent osszegzo kotetben a 172. szamot viseli. Janus Pannonius osszes munkai = Jani Pannonii opera omnia, szerk. V. Kovacs Sandor, Bp., Tankonyvkiado, 1987, 77.

1 1

Foulis munkajaban Johann Philipp Pareus (1576-1648) Delitiae Poetarum Hungaricorum cimu kiadvanyanak 250. oldalara hivatkozik, ahol Janus De Paulo Summo Pontifice cimre hallgato, II. Palt iidvozlo 264. sz. (V. Kovacs, i.m., 390. sz.) epigrammaja talalhatd. Ioh. Philippo Pareo, Delitiae Poetarum Hungaricorum, Francofurti, 1619, 250.

1 2

Ezen kbltemenyek V. Kovacs Sandornal a 391., 392., 393. szamu muvekkent szerepelnek. V. Kovacs, i.m., 166.

1 3

Foulis, i.m., 327-328. Az epigrammak korai kiadasaival es keletkezesevel kapcsolatosan lasd: Ritookne Szalay Agnes, Janus Pannonius es II. Pal papa = „Nem sulyed az emberiseg”: Album amicorum Szorenyi Laszlo LX. szilletesnapjara, foszerk. Jankovics Jozsef, Bp., MTA Irodalomtudomanyi Intezet, 2007, 237-250.; Uo, II. Pal papa es a gyaldzkodd Janus-versek = Kutak. Tanulmdnyok aXV.-XVI. szdzadi magyarorszdgi muvelddes korebol, szerk. Ritookne Szalay Agnes, Bp., Balassi, 2012 (Humanizmus es reformacid, 33) 107-120.; Borsa Gedeon, Janus Pannonius epigrammainak legelso kiaddsa, ItK, 95( 1991), 4. sz., 417-427.; Monok Istvan, Hungary and Transylvania and the European Publishing Centres in the Sixteenth Century: the Cases of Paris, Basel and Venice = A Divided Hungary in Europe: Exchanges, Networks and Representations, 1541-1699. szerk. Gabor Almasi, VOL. L, Newcastle-upon-Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2014, 242-243. Monok Istvan lrasaban tevesen V. Pal ptipa szerepel az 52. epigramma cimzettjekent. V. Pal csak 1605-tdl toltotte be a katolikus egyhazfd tisztseget.