Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Tőzsér Árpád: Toldi szerelme (Apokrif strófák az ötödik énekhez)

Az meg mar bibejet korozi nyelvevel: ez a nyelv szotlan is mesterien ervel, mert ahogy tavasszal a kicsi forras is megarad, megcsordul a mi Piroskank is. S egyszerre erez kejt s furcsa bosszu-felet: igy biinteti Ot, Ot! s a leendo ferjet.

Bosszut all Mikloson s nem kivant Lorincen: novel osztozik meg szuz ole dus kincsen.

(Hoppho!..mar tullepek magam is egy metan, tul nagy tudomannyal keritem a temam!

Dehogyis gondolta mindezt igy el, sorba, felemas sorsat csak erezte Piroska.

Nem volt akkor divat a hosszas elmelet, enekemben is csak ennyicske a lenyeg: a szegeny, kijatszott Rozgonyi Piroska szuzen, de nem vetlen vonult kolostorba.)