Irodalmi Szemle, 2017

2017/12 - SZABÓ LŐRINC I. - Smid Róbert: Harc a technikával. A technikai és a szerves (ön)szerveződés interakciós alakzatai a Harc az ünnepértben (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC I.

olyan darabok olvasasakor, mint aKonyv es dlom). Kulcsar-Szabo Zoltan monografiajaban pedig bar csak sporadikusan bukkan fel a Hare az iinnepert, Kabdeboval bizonyos pontokon osszhangban hoz erveket a kotet elemzoi szempontbol erzekelheto nepszerutlensege mellett. Eloszor is, szamos olyan darab lett kdzolve a Hare az iinnepertben, amelyek eredetileg a Te meg a vildg kornyekerol szarmaznak, am akkor nem keriiltek bevalogatasra,3

igy a ’38-as kotet ertelemszeruen nem hozhatott akkora poetikai fordulatot, mint a ’32-es, de a beszedmod megvaltozasanak meg a kiterjeszteset sem hajtotta vegre a dikcio bizonyos aspektusainak eloterbe hozasaval (pl. parbeszedes jelleg vagy az epikus jegyek erositese), mint tette azt a Kiilonbeke.4

(Sot, utolso, Reggeltol estig cimmel ciklusba rendezd darabjai egyiitt mar kiadasra keriiltek egy ewel korabban.5

)

Kulcsar-Szabo ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a termeszetlira ujragondolasaban meg boven kecsegtetnek lehetosegekkel e korszak darabjai.6

Masodszor, jo nehany inkriminalhatd es tenylegesen inkriminalt vers is talalhato a gyujtemenyben7

(ilyen a Vezer, es joval kisebb mertekben, de az Egy humanistahoz is). Harmadszor, a polgari mindennapok eletkepeire alapozo versbeszed jelezheti a kdltoi vilag szandekos beszukiteset.8

E harom ervet tekintetbe veve emelem ki a kotet azon belso, potencialis dsszefuggeseit, amelyek bizonyos elmeleti megfontolasok felol nagyobb teljesitmenyt mutatnak a Hare az unnepert kanonikus helyi ertekehez kepest.

3 Kulcsar-Szabo Zoltan, Tiikdrszmjdteka agyadnak: Poetikai problemdk Szabo Lorinc kolteszeteben, Ratio, Bp., 2010, 333.

4 Vo. Uo., 202.

5 L. Kulcsar-Szabo kontextualizald ciklusolvasatat: Uo., 120-126.

6 Uo., 202.

7 L. pl. Raba Gyorgy referencializalo celzattal irodott „ertelmezeset” a Vezer kapcsan: Raba Gyorgy, Szabo Lorinc, Akademiai, Bp., 1972, 104-106. Ezzel szemben Kulcsar-Szabo filologiai es retorikai konstellaciok mozgositasaval a vezerszonok metatropusanak ervenyesitesekent olvassa a verset, ennelfogva pedig a kiilso referencia helyett annak a kapcsolatnak a poetikai szinrevitelet vizsgalja, amely a retorizaltsag es a retor beszedaktusai kozott kepzodik meg egymas kblcsonos feltetelezettsege reven (1. Kulcsar-Szabo, Tiikdrszmjdteka agyadnak, 335-56., illetve Uo., A gondolkodds haborui: Toredekek az eroszakos diskurzusok 20. szazadi tortenetebdl, Ratio, Bp., 2014, 209-33.).

8 Uo., Tiikdrszmjdteka agyadnak, 106sk.

Ebbol kifolyolag, eloszor a performativitas es az operativitas egymassal szemben ervenyesiilo, ugyanakkor egymastol elvalaszthatatlanul aktivizalodo modalitasainak lehetseges lirai manifesztacioit vizsgalom. Majd, masodszor, a hare technikainak a versbeszedben torteno szinre viteli es vegrehajtasi formait elemezve amellett ervelek, hogy nem kepzodik meg ellentet natura, kultura es technika kozt. Inkabb az elo, dontoen emberi szervezet gepiesitesenek es az organikus szervezettsegnek egymast feltetelezo mintai ervenyesiilnek a Hare az iinnepertben, igy a termeszeti jelensegek technikak feloli ertelmezese a dikeioban nem egyiranyuan megvaldsithato. Vagyis az embernek es a kulturalitasnak a megszdlalas aktusai altal vegrehajtott technicizalodasa szamara az dkologiai onszervezodes biztosit modellt, illetve ez forditva is megtortenik akkor, amikor a termeszeti jelensegek mar eleve technikak altal (pl. az eszkozbkdn jelentkezo hatasokkent) es technikai folyamatokkent keriilnek befogasra. Vegiil, harmadszor, es az elozo ponttol nem fuggetleniil, a technicizalt elet elleni hare onmagukra zarodb alakzataira iranyul a figyelmem. Egeszen pontosan arra, hogy a szerves onszervezodes es a szervetlen eszkozok, illetve dolgok milyen interakeioba lepnek bizonyos jelensegek, esemenyek es cselekvesek bekovetkeztekor a lirai beszedmod operacioin keresztiil, es mindez mikent jarul hozza egy olyan diszkurziv formacid kikiiloniilesehez, amely a termeszet rendjekent azonosithato. En ebben latom a termeszetlira uj lehetosegeit: a ter-