Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Soóky László: "Ha Göndör Sándor végigmegy..." (Zenés életképek, 1873, Tóth Ede a falu rossza című népszínműve ürügyén)
ben egyenkent uralkodik el a kaosz. Akkora kaosz, hogy a teljes alkotoi stab onmagaval meghasonulva ugy dont, hogy ez a kaleidoszkop bizony zenes eletkepekbol all ossze. Nem baj. A baj az, hogy nem all ossze. A dramaturg altal kiasott szakadekokat folyamatosan Lakatos muzsikajaval es szineszi potcselekvesekkel probaljak athidalni. Jo otlet, hiszen a zene, a tanc eltereli a figyelmet az egyre nyilvanvalobb dramturgiai, s a meg nyilvanvalobb rendezoi csodrol. A mozdulatlanna merevitett jatszok mint dekoracio ugyanugy kokler, mint a saman rontas utani merevgorcsrangasa. Hatasvadaszat es illusztracio. A rovid, de annal vehemensebb vastaps az elkovetoket igazolja. Puskas Zoltan szamtalan (20) eloadast rendezett. Afalu rosszat is megrendezhette volna, hiszen egy nagyszeru szfneszekbol allo csapatot kapott. Toth Ede nepszinmuve nem a vilag dramairodalmanak a csucsa, meg a magyare se, de nem kotelezo musorra tuzni. Amennyiben megis megtortenik, nem art, ha a rendezo es a dramaturg is megfbgalmazza az elkepzeleset. Elore. Utolag lehet, hogy megtortent, a bemutato vegeig biztosan nem. A forma megvalasztasa eleve visszahuzo erove valt, mind a szineszvezetes, mind a karakterformalas teren. A noi szereplok jartak jobban, mert mindannyian tobb verbalis lehetoseget kaptak, mint a ferfiak. A Csapone-Sulyokne-Tarisznyasne triobol Varga Szilvia szemelyisegformalasa volt a legerdsebb, egy arnyalattal. A lanyok kdziil Rab Henrietta tunt ki azaltal, hogy nem nyomta el a szerep kinalta erzelmi hullamzast. Degner Lilia szinesznokent tovabbra is keresi onmagat, tiszta intonacioju eneklese elfogadhatova tette az alakitast. Szabadi Emoke vergodott a kiszolgaltatottsag, a szerelem es a csabito asszony dramaturgiailag tisztazatlan haromszogeben, vegiil mindharom lehetoseg csak a felszinen libikokazott. Az, hogy nem lephettek egy lepcsovel magasabbra, a rendezo figyelmetlensegere vagy szineszvezetesi hianyossagaira utal. Polos Arpad biztatoan kezdett, magabiztossaga akkor ingott meg, amikor a nep karjaiba hanyatlott. Ha eddig fogta a rendezo, itt mindenkeppen eleresztette Polos kezet. Az „aldasom ratok”-jelenet pedig a talajvesztes maga. Amennyiben az alkotok nelkiilozni tudtak az eredeti darabbol kilenc szereplot, meg olyanokat is, mint a Kocsmaros vagy a Szdldcsosz, a Kantor esetiinkben sajat maganak is utban volt. Madarasz Mate pedig duhaj szerelmessegeben nem tudta eldonteni, hogy az aktualis eletkepben eppen fiu-e vagy lany. S maradt a foszereplo, Nadasdi Peter, az egyik legjobb karakterszineszunk. O volt az, akit szineszvezetes helyett Puskas Zoltan rutul megvezetett, megusztatott es cserbenhagyott. Lelke rajta.
