Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Tamás Zsuzsa: Modern csalimese: észjárás vagy forma? (Tóth László Az ellopott nagymama és további régi-új mesék című kötetéről) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
HOL VOLT, HOL NEM VOLT elmeselhetetlen meserol szol - mivel mar azt is megette a kiseger. „Hat igy" - mondana az egermesek narratora vonnegutos bolcsesseggel. S ha az olvaso azt hinne, a jatekos-filozofikus bevezetes utan „valddi" tortenetek kovetkeznek, teved. Az Aki a tiikorben van cimu fejezet szinten olyan szovegeket foglal magaban, amelyeknek temaja a nyelvi bizonytalansag, a gyermeki felreertes (lehet-e „siparadicsomot" iiltetni), sot olykor maga a nyelvjatek szervezi az egesz szoveget („verebpapa verebresztot csiripel", „a macska macskalacsot silt" stb). Ebben a fejezetben, a 27. oldalon tardlhato egy Csalimese cimu szoveg, s bar ez az elso olyan iras, amely mar cimevel fs jelzi, hogy be fogja csapni az olvasojat, valojaban nem ez az elso csalimese a kdnyvben. Toth Laszlo Csalimeseje a hazugsagmese vagy bolondmese tipikus eszkozevel el: a tortenetet egyes szam elso szemelyben adj a eld, mintha az elbeszeldvel tortent volna meg. A keptelen kalandok, a hazugsagok a valosagot a feje tetejere allitjak, ezzel megnevettetik a hallgatosagot. A nepmesek itt mimelt tipusa koztudottan becsapja a hallgatoit, igy mulattat. Am az egesz konyv linearis olvasasa kozben az olvaso folyton-folyvast becsapva erezheti magat, s bar a csalimese celja a szorakoztatas, trefabol is megart a sok: mire az Akombakom vegere eriink, mar nagyon vagyunk egy „igazi" mesere. Az Enekel az ujjam cimu reszben ez a vagyunk nem teljesiil, megis megpihenhetunk egy kicsit: az elsdsorban Kiskatarol es az 6 mindennapjairol szo- 16 feljegyzesek ugy mutatjak be a kislany vilagat, hogy nem nelkiilozik a felnottnezopontot, sot eppen a felnott-gyerek vilaglatast iitkoztetik. Mufajukat tekintve nem is mind mesek, olykor a publicisztika fele kozelitenek, de a szonak abban a szerethetd ertelmeben, amely Bekes Pal Bdldor cimu kotetet juttatja esztinkbe (annak apaszovegei a Nepszabadsagban jelentek meg heti rendszeresseggel). A szuloi jelenleten s apai dilemmakon tul - kell-e mondanunk? - ezeknek az irasoknak is gyakran temajuk maga a nyelv: A nyelvrol, Virdgnyelv, Parbeszed, Enekel az ujjam, Kiskata mesei, „Csuklos" busz. Nem arulok zsakbamacskat: az utolso fejezet (A muzsik es a koszikla) mesei allnak legkozelebb ahhoz az olvasoi elvarashoz, hogy amolyan „eleje-kdzepe-vege", igazi torteneteket olvashasson, hiszen ez nepmeseknek, illetve ismert szerzok meseinek az atirasait, tovabbgondolasait tartalmazza. Persze ezek a tovabbgondolasok sem nelkiilozik Toth Laszlo mesemondoi eszjarasanak sajatos jegyeit. Es itt el is erkeztiink egy fontos megallapitashoz. Toth Laszlonal a - nevezziik igy - „csalimeses" megoldasok nem akkor keriilnek eld, amikor valamivel szinesiteni akarja a mesei felhozatalt, hanem eleve adottak. Vajon miert? A Magyar Neprajzi Lexikon definicioja szerint a csalimese, becsapo mese, csalogato mese „olyan rovid, mondokaszeru epikum, melyre rendszerint a mesemondas vegen keriil sor, mikor a mesemondo vagy jatekvezetd, de rendszerint a resztvevdk is belefaradtak mar a sok beszedbe, mesehallgatasba vagy a jatekba". Mumese eseteben nehezen feltetelezhetd, hogy ez volna az indok. Megis inkabb egyfajta eszjarast veliink itt tetten erni? Jatek ez? Elmenckedes? Rejtozkodes? Vilaglatas? Megnyugtato volna a konyvon beliil talalni valaszra, s vegkepp kenyelmes lenne, ha ez a valasz egy frappans idezetben olthetne testet. „Sokan azt hiszik, hogy az iro az olyan csodabogar, aki ej-
