Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról (tanulmány) / FORRADALOM
FORRADALOM kaparintasat, megbelyegzeset jelenti, a hatalomnak valo teljes fizikai kiszolgaltatottsagot. HATALOM, TEST, EROSZAK Barmely diktatdrikus hatalom alapveto jellemzoje, hogy visszael az eroszak monopoliumaval. Az allami eroszakszervezetek nem az adott orszag lakossaganak a biztonsagat szem elott tartva mukodnek, hanem a hatalmon levok parancsait kovetik, akiknek elemi erdekiik hatalmuk megtartasa. A mindenaron valo ragaszkodas a hatalomhoz nem a demokratikus rendszerek jellemzoje, es az allami eroszakszervezetek e celra valo bevetese sem. A hatalommal es az eroszak monopoliumaval valo visszaeles folytonos fenyegetettseget jelent azok szamara, akik szemben allnak a rendszerrel. A diktatdrikus rendszerekben bevett modszer a test kontrollja, megalazasa, alavetese, s igy a test olyan gyakorlatok terepeve valik, melyek felfiiggesztik az emberi test szamara megszokott normalallapotot. Minden, kivillrol az emberi testet es lelket ero agresszio normasertes, hiszen athagja azokat a hatarokat, melyek egy emberi egzisztencia termeszetes es normalis kereteit alkotjak. Peldaul a kinzas, az etel es az ital megvonasa, a bebortonzes, a veres, a nemi eroszak, az dies, a kopaszra nyiras, a nyilvanos megszegyenites mindmind olyan cselekedetek, melyek elszenvedo alanya testi-lelki kiszolgaltatottsagot el at, megfosztjak autonomiajatol, es szenvedest okoznak neki. Az ember instrumentalizalasa ez, amikor - a kanti etikat visszajara forditva - a Masikban nem celt, hanem eszkozt latnak. Ahogyan Argejo Eva irja egy tanulmanyaban, „[a] tortenelem eddigi tanusaga szerint hatalom es test viszonya minden korban fontos szerepet jatszott a kialakult politikai egyensuly fenntartasaban. [...] Foucault nyomdokain haladva, a testet olyan anyagi felszinnek tekintji'ik, amelyre az intezmenyes hatalom »iroeszkozeivel« irja raajeleit, jelhordozo tdrsadalmi szubjektumot formdiva az emberi hiisbol [...]"2 [Kiemeles: D.S.J. A hatalom stigmakkal latja el az emberi testet, vilagossa teve az alarendeltsegi es birtokviszonyokat, valamint az iigynok eseteben az emberi test a szo szoros ertelmeben jelhordozo entitassa transzformalodik. A hivatkozott tanulmany hosszan reszletezi, hogy a hatalom hogyan banik az emberi testtel. Modszeresen, es komoly tudomanyos apparatust is bevetve „testterkepet" dolgoznak ki, melynek segitsegevel a verolegenyek pontosan tudjak, hoi kell iitni, hogy fajjon, de lathato nyomok ne maradjanak. A kinzok celja nemcsak fajdalom okozasa volt, hanem inkabb a test feletti hatalom demonstralasa. A testi normak radikalis athagasa az erzeke-2 Argejo Eva: A hatalomnak alavetett test. Korall, 2007/5., 172.
