Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Varga Emese: A hőskornak vége (Gondolatok az 53. Jókai Napokról) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLfSEKfSPOFONOK reszeseve valni a dramanak, erzelmileg nehezen talalunk kapaszkodot, belepesi lehetoseget. Lehet ez rendezoi szandek, ez a tavolsagtartas, szemelytelenseg - hiszen a tortenetben a fdszerepldkon kiviil mindenki csak egy szemelyisegkontur, megis hianyzik egy erzelmi attdres, ami kiemelne az orvosi diagnozis gyogyszerszagu vilagabol a problemat es szemelyes tortenette tenne szamunkra. Ha a VISZTA eldadasat gyengitettek a dramai alapanyag problemai, akkor a kiralyhelmeci Sycorax Diakszinpad eldadasat teljesen megfojtottak. A problema sokkal nagyobb, mint az Ovibrader eseteben, hiszen Szekely Csaba Idegenek cimu politikai gyerekdarabjait nem igazan lehet dramanak tekinteni, meg kiindulasi pontnak sem igazan hasznalhato. Olcsd publicisztikai fercmuvek parbeszed formaban, alpolitikai jelleggel, tarsadalomkritikat mimelve. Sajnos, az eldadas rendezoje nem vette eszre, Szekely Csaba mekkorat bloffolt, s komolyan vette a szoveget, s megprobalt azonosulni a felszines, semmitmondo allitasokkal, melyek latszatra reflektalnak a kialakult politikai helyzetre. A migransproblema - a temetoi kobor lelkek es a jatszoteri gyerekek szempontjabol - talan csabitonak tunik, hiszen a rendezot az vezerelte, hogy olyan tern at keressen eloadasahoz, mely tiikrozi tarsadalmunk visszassagait, hazugsagait. Sajnos, meg is talalt egy olyan dramatikus szoveget - mely pontosan lekepezi a diagnozist. Az eldadas kritikai jellege epp olyan egyoldalu es felszines, mint a kozbeszed a migransvalsaggal kapcsolatosan (legyen szo egyik vagy masik oldalrol). Sajnalom, hogy a Sycorax es a csapat vezetoje, Pekarovics Marianna belesetalt ebbe a csapdaba. KLASSZIKUSOK KLASSZIKUSAN Elsokent a kassai KGSZT eloadasarol kell szolnom. Bodon Andrea es kassai csapata ket evtizede allando resztvevoje a Jokai Napoknak, s nem eloszor ddntottek meseadaptacio mellett. Az idei evben Babay Jozsef A harom szegeny szabolegeny cimu mesejatekat dolgozta at Kozsar Zsuzsa a kassai diakszinjatszok szamara. Az eldadas teljesen klasszikus szinhazi eszkoztarral dolgozik, nem kiserletezik, nem akar sem formailag, sem gondolatilag tobbet. A tortenetmeseles ugyan megbicsaklik itt-ott, es a polgari vilag kritikaja es a nepmesei motivumok iigyetleniil fonodnak egymasba, de egeszeben egy tiszta, olvashato, szineszileg is kiegyensulyozott eloadast lathattunk toliik. S bar ertem a pedagogiai szandekat a valasztasnak, ugy erzem, mind a rendezo, mind a csoport megerett arra, hogy szemelyesebb tortenetre is vallalkozzon, mert ezzel sajnos adds maradt az eldadas. Egy klasszikus tortenet, klasszikus
