Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Misad Katalin: Vizuális nyelvhasználat Dél-Szlovákiában. Mutatvány Dunaszerdahely intezményeinek nyelvhasználatából (tanulmány) / RÉGIÓ
rRgio 1. NYELVKORNYEZETTANI ADALEKOK A vizsgdlt telepules foldrajzi elhelyezkedese Dunaszerdahely (szlovak neven Dunajska Streda) a jelenlegi kozigazgatasi felosztas szerint a Nagyszombati keriiletben talalhato, annak delnyugati reszen, a Csallokoznek nevezett tajegysegben. Foldrajzi elhelyezkedese alapjan Pozsony es Komarom kozott - a fovarostol 47 kmre, a hatarvarostol 36 km-re - fekszik. Viszonylag stabil magyar tobbsegu telepules, egyben jarasi szekhely. A varos rovid tortenete Dunaszerdahelyt es kornyeket mar a korai tortenelmi korokban kulbnbozo nepek laktak, ezt bizonyitjak a varos es vonzaskorzete teriileterol elokeriilt bronz- es romai kori regeszeti leletek. Elso irasos emlitese, mely a pozsonyi kaptalan IV. Bela kiralynak irt jelenteseben maradt fenn, 1256-bol szarmazik.3 Dunaszerdahely ekkor a Magyar Kiralysaghoz, kozigazgatasilag Pozsony varmegyehez tartozott. A kiegyezes utan az Osztrak-Magyar Monarchia resze lett, 1918- ban pedig egy ujonnan alakult allam, a Csehszlovak Koztarsasag reszeve valt. A tortenelem viharainak koszbnhetoen 1938 es 1945 kozott ismet Magyarorszag, 1945-tdl a Csehszlovak Koztarsasag, 1993. januar l-jetol pedig a Szlovak Koztarsasag resze. A varos 20. szazadi tortenelme hasonlit a Csehszlovakiahoz csatolt felvideki varosok tortenelmehez: atveszelt ket vilaghaborut, atelte a reszlovakizacid es a kitelepitesek idoszakat, valamint a tobb mint negy evtizedig uralmon 2002, Kalligram. Tanulmanyok a ketnyelvusegrol, 34-56. Misad Katalin: A magyar nyelv hasznalata a hivatalos erintkezesben. Szerk. Lanstyak Istvan - Simon Szabolcs, Pozsony, 1998, Kalligram. Tanulmanyok a magyar-szlovak ketnyelvusegrol, 43-69. Misad Katalin: Nyelvi kontaktusok. Szlovdkiai magyar vonatkozasu alkalmazott nyelveszeti tanulmdnyok. Dunaszerdahely, 2009, Lilium Aurum. Misad Katalin: Kisebbsegi nyelvhasznalati jogok Szlovakiaban, Finnorszdgban es Del-Tirolban. Alkalmazott Nyelveszeti Kozlemenyek, 2009/1. 49-56. Misad Katalin: A magyar mint kisebbsegi nyelv haszndlatanak gyakorlata a hivatalos erintkezesben. Szerk. Szabomihaly Gizella - Lanstyak Istvan: Magyarok Szlovakidban VII. Nyelv. Somorja, 2011, Forum Kisebbsegkutato Intezet, 39-51. Szabomihaly Gizella: A nyelv szimbolikus fnnkcioja a szlovak dllamnyelvtdrvenyben. Magyar Tudomany, 2009/11.1329-1334. 3 Ebben Syridahelnek nevezik, a kesobbi forrasokban Zerda (1283), Zerdahel (1270 es 1283), Zredahel (1358), illetve Szerdahel (1786) alakvaltozatokban szerepel. Mai nevenek, Dnnaszerdahelynek eldtagja a Duna folyo kozelsegere, utotagja pedig a szerdai napokon tartott nehai vasarokra utal. Vo. Piispoki Nagy Peter: Dunaszerdahely vdros cimere. Heraldikai es tortenelmi tanulmdny. Dunaszerdahely, 1970, Varosi Nemzeti Bizottsag.
