Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
■nxcjm ellentetek es a hatarok poetikajara epul - erzelmi elhidegiilesben egymassal szemben all az amerikai Juraj Hordubal es felesege, Polana, aki sosem hagyta el ruszin sziildfalujat; nemzetisegi hatar huzodik itt a tortenetileg nem egyenrangu nemzetekhez tartozok, ez esetben a ruszin Hordubal es a magyar Stepan Manya kdzott, amely a regiora vonatkoztatva modellszeruen tematizalodik - a fbldhoz es a gazdalkodashoz valo viszony kozotti kulonbsegek altal. Manya az „uri lovak"22 szerelmese, Hordubal a foldmuvelest es a marhatartast helyezi eloterbe; a fesziiltseg a szovegben a vetelytarsak videkkel kapcsolatos elterd izleseben is megjelenitddik. Hordubal hazaja a volgy, a magashegysegek legeloi es a volgyek kis foldjei, Manya alfoldrol, sik videkrol jon. Olbrachttal szemben Capek helyi ismeretei kozvetitettek, az a modszer azonban, ahogy az emlitett ellenteteket tematizalja, a korra jellemzd altalanos ismeretek megletere utal a regiora vonatkozolag. Tovabba arra, hogy Capek a karpataljai tortenet vazat, amely mar korabban megjelenik nala a Tortenetek a masik zsebbol (Poviedky z druhej kapsy) elbeszeleseinek egyikeben, a Ballada Juraj Cuprol (Balada o Juraji Cupovi)23 cimuben, „csak" megfeleld kulisszakent hasznalja fel a fd problema megoldasanak erdekeben, ezek pedig a bunosseg, az igazsag kideritese, aimak viszonylagossaga es az igazsagos biintetes kerdesei. Errol tanuskodik az is, hogy ugyan a foszereplok es a kozeg ruszin, a nyelv azonban, amelyen a szerzo jellemzi oket, lexikalis es morfologiai termeszetu szlovakizmusoktol hemzseg. A „hazai idegen" modellje, aki a „nagyvilag" altal megjelolve, ertekrendjeben elidegeniilve ter vissza sziildfoldjere, altalaban veve jellemzd a kor kozep-europai irodalmaira. Ennek logi-22 A Hordubal 4. fejezete, amelyben Juraj megismerkedik Stepan Manyaval, ket haszonallatfaj talalkozasanak metaforikus-metonimikus modellalasa: a metaforikus sik a ket vetelytars fizikai adottsagaibol kovetkezik - Juraj robusztus (szarvasmarha), Stepan kisebb, szalkas (lovak) -, de belso osszefiiggesre is felfigyelhetiink a ket ferfi szereplo temperamen tumbeli hasonlosagaira alapozva az allataikkal, amelyek pars pro toto kuldnbozo gazdalkodasi modokat, tehat kiilonbozo „eletmddot" is kepviselnek. Karel Capek: Hordubal. Praha, 1933, Frantisek Borovy. [Magyar kiadas: Karel Capek: Hordubal. Ford.: Donner Pal, 2016, Fapadoskonyv.hu.| 23 Mufaji szempontbol inkabb vazlatrol van szd, Havelka cseh csendor vizsgalodasa a csaladi gyilkossag koriil minimalizalodik a szovegben. Fontosabbak a korabeli karpataljai viszonyok, valamint a vilagi jogrend es az isteni torveny kapcsolata, mint az igazsagszolgaltatas ket etikai kerete, amelyeknek az archaikus falusi tarsadalomban nem kell atfedodniuk. Karel Capek: Povidky z druhe kapsy. Praha, 1929, Aventinum. [Magyar kiadas: Karel Capek: Az ellopott gyilkossag (es mas bunugyi tortenetek). Ford.: Zador Andras, Budapest, 1966, Europa, 257-263.]
