Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
a jogi antropoldgia terrenumara lepiink. Tortenetimk elemzese szempontjabol elsdsorban a bosszu es a ritualis konfliktuskezeles kutatasanak eredmenyeit erdemes tematizalni. A bosszu nyilvanvaloan az egyik kozponti motivuma a Kronika tortenetenek: a Vicario testverek a szokaserkolcs altal meghatarozott becsiiletkodex alapjan dontenek a csaladon esett serelem verbosszuval valo megtorlasa mellett, s a gyilkossag vegrehajtasa utan eppen e torvenyek miatt rettegnek az arab kozosseg bosszujatol. A bosszu „protojogi" intezmenyenek kutatasara vonatkozo jogantropologiai irodalom ismertetese32 mellett itt meg kezenfekvo felidezni Richard Posner mikro-dkonomiai elemzeset, melyben kimutatja, hogy a bosszu a jognal tarsadalmilag mennyivel koltsegesebb es bizonytalanabb eszkoze a rend fenntartasanak. Az altala felsorolt kilenc erv kdziil a Kronika fokent a nyolcadikkent emlitettet illusztralja: a boszszu rendszerenek egyik lenyeges hatranya, hogy differencialt intezmenyek hianyaban nincsenek megfelelo eszkozok a felrohato es az igazolhato jogsertesek megkiilonbdztetesere33 - a Vicario testverek valdjaban nem bizonyosodtak meg Santiago Nasar „bundssegerol", s a tortenet dramai fesziiltsegenek egyik forrasa, hogy nemcsak az ikrek, hanem a tortenetbeli vizsgalobiro, a nyomozast ujrakezdo narrator s vegiil mi magunk, az olvasok sem lehetiink biztosak abban, hogy nem egy artatlan ember ertelmetlen halalanak lehettiink tanui. Vegezetul az antropoldgia perspektivajabol a Kronika tortenetet ugy is olvashatjuk, mint egy veres ritusokkal34 kisert tarsadalmi drama lezajlasanak „suru leirasat".35 Ebbol a szempontbol elsokent erdemes Max Gluckman meglatasat felidezniink, aki a torzsi tarsadalmak tanulmanyozasa kapcsan ismerte fel a ritusoknak a tarsadalmi konfliktusok rendezeseben betoltott szerepet. Gluckman szerint ez a vitarendezesi mod-32 A bosszurol lasd Verdier, Raymond (ed.): La Vengeance. Paris, 1981-1984, Cujas; Gronfors, Marti: Institutional Non-Marriage in the Finnish Roma Community and Its Relationship to the Rom Traditional Law. The American Journal of Comparative Law 2. XLV. (1997) 305-329. 33 Posner ervei roviden a kdvetkezok: a bosszu rendszere alulspecializalt munkamegosztast eredmenyez (1); olyan etikai rendszert fejleszt ki, mely akadalyozza a tarsadalom tagjai kbzotti atfogobb kooperacidt, mivel mindenki a sajat becsiilete iranti erzekenyseget hangsulyozza (2); ez az etikai rendszer elsdsorban a szukebb kozdssegek iranti lojalitast taplalja, akadalyozva a tagabb kozdssegek - torzs, polisz, nemzet - iranti elkotelezddesek kialakulasat (3); a boszszu aktusai kdnnyen tulszaladhatnak az eredeti serelem merteken, inert egyreszt indulatbol fakadnak, masreszt mert mindenki a sajat ugyenek birajava valik (4); a bosszubol veres viszaly keletkezhet, amiben az eredeti agresszorokbdl aldozatok, s az aldozatokbol vagy az aldozatert bosszuallo szemelyekbdl agresszorok valhatnak - az igy kialakulb kdlcsbnbs bosszu sokkal pusztitobba valhat, mint az eredeti agresszid volt (5); esetenkent a bosszuval nem az a problema, hogy aranyaiban meghaladja az eredeti serelem nagysagat, hanem eppen forditva, nem biztositja megfeleloen az agresszor megbiinteteset (6); a bosszu nemzedekeken ativelo pusztitasi lancolatta valhat (7); specializalt intezmenyek hianyaban nines mod a felrohato es az igazolhato serelmek megkiildnboztetesere (8); ahhoz, hogy a bosszu inkabb fenntartsa, mintsem lerontsa a tarsadalmi rendet, valahogy meg kell forditani az agresszor es az aldozat termeszetes pszicholdgiai tendenciait: az aldozatoknal velelmezniink kell, hogy rendithetetleni.il ragaszkodnak a megtorlashoz - fiiggetleni.il annak koltsegeitdl -, mig az agresszorok eseteben feltetelezniink kell, hogy boles, dnkorlatozo modon kalkulaljak cselekveseik koltsegeit, tekintetbe veve az esetleges visszatorlas lehetoseget is. Vo.: Posner, Richard: Law and Literature: A Misunderstood Relation.
