Irodalmi Szemle, 2016
2016/10 - RÉGIÓ - Radoslav Passia: Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX. századi közép-európai irodalmakban (tanulmány, Paszmár Lívia fordítása) / RÉGIÓ
Fegyvernyugvas (La tregua)5 cimu emlekezo-utleiro prozaja is, melyben a szerzo az olasz foglyok lengyelorszagi koncentracios taborokbol torteno hosszu es korulmenyes hazatereset dokumentalja - ez pedig a ter emberi es kulturalis felszamolasanak kepekent is ertelmezheto - a holokauszttal kezdve, az azt kb veto evtizedek hideghaborujaval alatamasztva. Bar erds termetaforak vannak itt jelen, de ezek nyilvan tavolrol sem toltik ki Kozep-Eurdpa teljes kulturalis korpuszat. Szamunkra itt annak van jelentosege, hogy a Keleti-Karpatok teriilete hangsulyosabban fokent 1918-tol jelenik meg temakent, pontosabban mint a tortenet kulisszaja a kornyezo orszagok irodalmaban, az idegen szereploket, bevandorlokat es visszateroket pedig az ertelmezes szempontjabol nem lehet megkeriilni.6 Ezek a szereplok az alapveto sziizsefunkciok betoltese mellett gyakran az egyes szerzok filozofiai es ideologiai hatorszagat is tiikrozik. Jelen irasban leszukitem a kutatas fokuszat, es csak a terseg cseh reflexiojat veszem figyelembe, amely Csehszlovakia megalakulasaval es Karpataljanak az uj allamalakulathoz torteno csatolasaval osszefiiggesben a XX. szazad huszas eveitol kezdve a publicisztika es szepirodalom teren egyarant szamottevoen megnovekedett. Hozza kell tenni, hogy e ter ideologiai „kihasznalasa" kez a kezben jart annak erds mitologiai potencialjaval, amely a XIX. szazadban jott letre (nem csak) a cseh irodalomban. A XX. szazad elso evtizedeinek lassu szocialis fejlodese, a foldrajzi elhelyezkedes es a kulturalis elszigeteltseg a regio valos allapotara vonatkozo hatarokon tuli feliiletes ismeretekkel egyiitt jo felteteleket biztositottak ahhoz, hogy a cseh ujsagirasban esetenkent hasonlo sztereotipiak szilarduljanak meg, mint a cseh kulturalis elit Szlo- 5 Primo Levi: Primerie. Prelozila Terezia Gasparikova. Bratislava, 2002, Agora. [Magyar kiadas: Primo Levi: Ember ez? IFegyvernyugvds. Ford.: Magyarosi Gizella, Budapest, 1994, Europa.j 6 A Karpatok „alatti" vagy az azon „tuli" regio iranti szepirodalmi erdeklodes Csehszlovakia megalakulasa utani fokozodasabol termeszetesen nem kovetkezik az, hogy a cseh irodalomban nem talalunk jelentosen korabbi idoszakbol a tersegre (itt tagabban ertelmezem, mint a keleti osztrak-magyar szlavok teruletet) vonatkozd reflexiot. Emlitsuk meg legalabb Karel Vladislav Zap Cesty n prochdzky po Halicke zemi (Utak es setak Galiciaban) cimu muvet 1844-bol. Ezzel osszefiiggesben Veronika Faktorova ugy fogalmaz tanulmanyaban, hogy „komplikalt a korabeli utleirasokban megfigyelheto kapcsolat a romantika poetikaja es a realista tendenciak kozott (...)" (Veronika Faktorova: Nesnaze s realizmem (Nci pfikladu obrozenskych cestopisu ctyricatych let). In: Marcela Mikulova - Ivana Taranenkova (ed.) Redina podoba realizmu. Bratislava, 2011, Ustav slovenskej literatury SAV, 133.) Elsosorban ugy an az utleiras mufajanak akkori megfogalmazasbeli-tipoldgiai valtozasait veszi eszre, megis azt mondhatjuk, hogy a cseh irodalomban a tersegrol valo Iras allando velejaroja egyfajta szentimentalis topika es motivika (Capek, Durych, Neumann, Olbracht, Topol stb.).
