Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
CORPUS AUENUM az „elet" kibontakozasanak es diadalanak a lehetoseget, aminek a primatusa nala a faji gondolattol - a ver szerepetol - sem mentes (a magyar faj jovojenek es vedelmenek szolgalataban tett erdfesziteseinek koszonhetoen).2 Ez a szemlelet persze a kereszteny kurzus Magyarorszagan jol megallja a helyet nacionalizmusa miatt, amihez meg egy rendparti, konzervativ allamkoncepcio is jarul, s Szabo Dezso leginkabb ezen irany reprezentans irojakent hiresuit el, mas arcai kevesbe ismertek (noha amugy Horthy politikajat, s kesobb a naci Nemetorszag terfoglalasat is kritikaval illeti). De nem veletlen, hogy irasainak egyik kozponti motivuma az idegentol valo felelem es az idegengyuldlet, aki lehet egy - vagy egyszerre akar tobb - nepcsoport vagy jelenseg is. „Az altala biralt tarsadalmi tortenesek mogott mindig valami asszimilalt idegen etnikum uralmi torekveseit igyekszik felmutatni", irja Veres Andras,3 s egyebkent teljes mertekben elfogadhato megallapitasat egyetlen idegenfigura teszi kerdesesse: a szinten megvetett NO. NOITESTREPREZENTACIO SZABO DEZSO SZOVEGEIBEN A Szabo Dezso-muvek korpuszaban voltakeppen meg a szazadvegi mizogiiniat kepviseli a Gulliver tovabb utazilA cimu novella, ez a szubvertalt teremtes- es paradicsommitosz, amelyben a szerzo mintegy a bibliai tortenetet es a nietzschei istenhalal-mitoszt latja el mizogiin magyarazattal. Az osi boldog artatlansagnak a tudas megszerzesevel azert kell felszamolodnia, mert az amugy lelekkel nem biro no lelekfullankja lelekkel - ti. a szerelemmel mint betegseggel: gennyes kelessel - orok elegedetlenseget fecskendez az addig 2 Ho. 3 Veres Andras: Egy 20. szazadi profeta. In Szegedy-Maszak Mihaly - Veres Andras (szerk.): A magyar irodalom tortenetei 111. 1920-tol napjainkig. Budapest, 2007, Gondolat, 197. 4 Szabo Dezso: Gulliver tovabb utazik. In Uo: Naplo es elbeszelesek 1. Budapest, 2002, Piiski, 26-38.
