Irodalmi Szemle, 2016

2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)

mondhato az egyetertes abban, hogy a dia­­kok nem tartjak helyesnek az ikrek birosag altali felmenteset, noha olvastam olyan dol­­gozatokat is, amelyek szerzoi kifejezetten szimpatizaltak a Vicario-testverekkel: szerin­­tiik egyediil ok viselkedtek tisztessegesen, mikor tartottak magukat a kozosseg iratlan becsiiletkodexehez, s amellett mindent meg­­tettek, hogy ne keriiljon sor a veres megtor­­lasra. Szinten egyetertes mutatkozik abban is, hogy a hallgatok vetkes gondatlansagot latnak a falu vezetdinek - Aponte ezredes es Amador atya - magatartasaban. Az altalanos velekedes szerint elsosorban nekik kellett volna hatarozott kozbelepesiikkel megaka­­dalyozni a tragikus fejlemenyeket. Ehhez kepest meglehetos bizonytalan­­sag tapasztalhato a diakok koreben a kozds­­seg mint egesz feleldssegenek kerdeseben. A „senki sem felelos" (a kozosseg vezetdin kivtil), illetve a „mindenki felelos" alterna­­tivajaban eleg bizonytalanul foglalnak allast a hallgatok. Az elobbi valasz mellett ervelve kiemelik, hogy a szerelmi iigyek a magan­­szferaba tartoznak, es a gyilkossag tulajdon­­keppen egy sor veletlen osszejatszasanak koszonhetden kovetkezett be, mig az utobbi allaspontot elfoglalok azzal ervelnek, hogy a falu lakoi vetkes nemtdrddomseggel hagy­­tak bekovetkezni a tragediat. Viszonylag sok hallgato jut el azonban e ket vegletes es el­­lentmondo alternativa merlegelese nyoman a szereplok viselkedeset meghatarozo ertek­­rend vizsgalatahoz. De mit tudhatunk meg a mubol errol az ertekrendrol? Elso pillantasra ugy tunik, tel­­jesen homogen abban az ertelemben, hogy a kozosseg egesze osztja, sot, meg az allami jog is elismeri. A varoska lakossaga tarsadalmi­­lag nem tulsagosan differencials a vagyoni kiilonbsegek nem akkorak, hogy a jdmo­­duak elzarkozhatnanak a szegenyektol, es a tobbsegtol viszonylag elkuloniild arab be­­vandorlok katolikus hitre tert leszarmazott­­jainak csoportja is - melybe Santiago Nasar is tartozik - beilleszkedett a kozossegbe. 14 A tekintelyes, a csalad ugyeiben teljha­­talommal rendelkezo patriarkak alakjai mintegy hatteriil szolgalnak a tortenet­­nek: Ibrahim Nasar, aki szijjal verte ki fiat szeretoje agyabol (Kronika, 65.), Nahir Miguel, akinek hazaba senki sem lephe­­tett be delelott, s parancsara az egesz csa­lad delig aludt (Kronika, 109.), es persze Bayardo San Roman atyja, Petronio San Roman, a Garda Marquez-regenyek szin­­te elmaradhatatlan ezredese (Kronika, 35.). 15 Bayardo San Romannak nemcsak meg­­jelenese volt hangsulyozottan ferfias - ugy oltbzdtt, mint egy torreador (vo.: Kronika, 27., 93.) -, hanem peldaul azzal vivta ki nepszeruseget varosszerte, hogy „ [IJelkes hive volt a hosszu, hangos tivor­­nyaknak, de jol birta az itait, a veszekedd­­ket kello erellyel lecsillapitotta, es nem en­­gedte, hogy dire menjenek. Egy vasarnap, mise utan kihivta egy kis folyoatuszo versenyre a jobb uszokat, es sok ilyen volt a faluban, aztan husz tempoval lehagyta a legjobbakat is." Kronika, 28. Santiago Nasar jellemerol pedig megtudhatjuk, hogy mig az anyjatol drdkdlte dsztoneit, „[a]z apjatol viszont a fegyverek haszna­­latat, a lovak szeretetet es a solyomidomi­­tast tanulta meg egeszen kicsi koraban, de olyan erenyeket is, mint a batorsag es ovatossag." Kronika, ll.S mint kesobb ki­­deriilt, a nokkel valo banasmodot is - vo.: Kronika, 64-65., 75-76., 87-88. A katonavi­­selt Pedro Vicario folyton a seregben szer­­zett kankojaval hencegett, es disznodld kessel borotvalkozott a piacteren. Lasd Kronika, 59-63. 16 A mindent atszovo kepmutatas egyik legjobban megfogalmazott peldajat a Vi­cario sziilok fent idezett szavai adjak, mi­­szerint csaladjuk „elsdsorban szerenyse­­gevel biiszkelkedhet". A becsiiletes szan­­dekok, oszinte erzelmek latszata mdgotti hitvanysag legfontosabb peldaja azonban Bayardo San Roman viselkedese, akit tulajdonkeppen egyaltalan nem erde­­kelt Angela Vicario szemelye - akit nem is ismerhetett meg igazan, hiszen csak nehany honapja erkezett a varoskaba, s a rovid jegyesseg ideje alatt is inkabb a csaladnak „udvarolt", s nem neki (vo.: Kronika, 27-39.) -, hanem egyszeriien egy szamara megfeleld feleseget akart va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom