Irodalmi Szemle, 2016
2016/1 - NABOKOV-ÁRNYALATOK - Szilágyi H. István: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája - visszatekintés (Jog és irodalom) (tanulmány)
A gyilkossagot megelozo nehany ora esemenyeinek rekonstrualasa valoban izgalmas feladat a hallgatok szamara, hiszen tucatnyi szereplo es szemtanu „vallomasabdl" kell kirakosgatni a tenyallast, s a szeminariumon meg kepzeletbeli terkepeket is rajzolunk, hogy a szereplok mozgasat jobban attekinthessiik. A legfontosabb tanulsag a hallgatok szamara azonban az a felismeres, hogy a faradsagos munkaval osszeallitott kep bizonytalan, homalyos es ellentmondasos: mindenki mast latott, maskeppen emlekezik ugyanarra az esemenyre. Meg az olyan jelentektelen reszletekben sines osszhang, hogy a vegzetes vasarnap reggelen sutott-e a nap, vagy eppen esett az eso. A legnagyobb bizonytalansag azonban eppen a legfontosabb kerdesben mutatkozik: vajon tenyleg Santiago Nasar volt-e Angela Vicario sziizessegenek elrabldja?11 Garcia Marquez a Kronikdban mesteri modon mutatja meg az „objektiv" valosag megragadasanak lehetetlenseget, es a jogi tenyallas megallapitasaban rejlo inherens bizonytalansagot.12 Ezzel erkeziink el a szovegen beliili ertelmezes masik erdekfeszito problemacsoportjahoz, a felelosseg vizsgalatanak kerdeseihez, amely egyuttal modot ad a tucatnyi szereplo jellemenek elemzesere is, cselekedeteik motivumanak feltarasara.13 Vajon mennyire hibaztathato Placida Linero - Santiago Nasar anyja -, aki a gyilkossag elotti pillanatokban - abban a hiszemben, hogy fia mar biztonsagban van - maga rakta fel a keresztvasat a haz kapujara, elzarva a menekiiles lehetoseget fia elol? S aki csak azert hibaztatta magat hatralevo eleteben, mert nem sikeriilt megfejtenie Santiago veszedelmet jelzo elozo napi almat. Victoria Guzman - Santiagoek szakaesnoje -, aki Santiago Nasar apjanak agyasa volt, s ettol a sorstol feltette lanyat, Egi Viragszalat, akire Santiago mar szemet vetett, s amiert szivbol gyulolte a fiatalembert. Victoria Guzman az elsok kozott ertesiilt az ikrek terverol, de ugy meselte, hogy a ferfi egyszer, szeptember vege fele, eppen a nappali egyik nadfonatu hintaszekeben aludta delutani almat, amikor meglatta a ket not tai pig feketeben - rajtuk kiviil sehol egy eloleny a delutan ketorai tikkaszto hosegben -, es megkerdezte, hogy ki az a fiatal lany. A panzid tulajdonosnoje megmondta, hogy annak az asszonynak a legkisebb lanya, es hogy Angela Vicarionak hivjak. Bayardo San Roman nezte oket, amig el nem tuntek a ter tulso vegeben.- Raillik a neve - mondta. Aztan visszadolt a hintaszek tamlajara es behunyta a szemet.- Ha felebredek - mondta - juttasd eszembe, hogy 6 lesz a felesegem." Kronika, 30. 10 „Hogy mit csinalt Pura Vicario a kovetkezo ket oraban, azt csak 6 maga tudta, es a titkot magaval vitte a sirba. »Csak arra emlekszem, hogy az egyik kezevel a hajamat fogta, a masikkal megiitott, es olyan vadul, hogy azt hittem, megdl« - meselte Angela Vicario. [...] Az ikrek, akiket anyjuk siirgosen hazahivott, valamivel harom elott erkeztek meg. Angela Vicario hason fekiidt az ebedlo divanyan, a pofonoktol dagadt arccal, de mar nem zokogott. »Mar nem feltem - mondta. - Sot: ugy ereztem, mintha vegre leraztam volna magamrol a halal kabulatat, es csak arra vagytarn, legyen mar vege az egesznek, es lefekhessek aludni.« Pedro Vicario, ket batyja koziil a hatarozottabb egyeniseg, derekon kapta, folemelte a divanyrol es az ebedloasztalra iiltette.- Na, kislany - mondta, remegve a diihtol -, mondd meg, hogy ki volt." Kronika, 47-48. 11 A regenyben tobb utalas talalhato arra, hogy Santiago Nasar az utolso pillanatig nem ertette, hogy mivel vadoljak, s ugy viselkedett, mint aki artatlan az iigyben (vo.: Kronika 20-21., 24., 42., 46., 66., 98-99., 111-112.). Angela Vicario azonban husz evvel kesobb is kitartott amellett, hogy Santiago Nasar vette el a sziizesseget (Kronika, 88.). Eppen ez a kerdes, Santiago Nasar „bundssegenek" kerdese, nyugtalanitotta leginkabb a regenybeli vizsgaldbirot is (vo.: Kronika, 98-99.).
