Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Kadlót Nikolett: Az elbeszélő szöveg szereplője mint érzékszerv (Beszélgetés Rákai Orsolyával)
IDEGENSEG palyazati forrasbol tobbszori probalkozasra sem nyertiink. Igy a csoport lassan kezdett lemorzsolodni, hiszen mindenki puszta baratsagbol, igen keves szabadidejeben vett reszt mindaddig a munkaban, erre valoban nem lehetett hosszabb tavon epiteni. Kdriilbelul ket evig tartottak a rendszeres muhelybeszelgetesek, melyek soran reszben a korporalis narratologia fogalmainak pontositasaval, reszben azok szovegelemzesben valo kiprobalasaval foglalkoztunk. Gyorgyivel pedig lehetosegiink nyilt, bar sajnos csak egy-egy felevig, szeminariumokat is vezetni: az Eotvos Kollegiumban a korporalis narratologia irodalmi szovegelemzesben valo alkalmazasaval, a Merei Ferenc Szakkollegiumban pedig az idegensegkutatas, a test es a narrativ identitas fogalmanak lehetseges kapcsolataival foglalkoztunk. Vegiil 2014-ben tamogatast kaptunk egy egyeves kutatasi-egyiittmukodesi projekthez az Osztrak-Magyar Akcio Alapitvanytol. A projekt osztrak partnere a Becsi Egyetem volt - remeljuk, hogy ezt az egyuttmukddest mas forrasbol folytatni is tudjuk majd. Kik dolgoznak a csapatban? Ahogy mondtam, igazabol laza tarsulasrol van szo - a muhelybeszelgeteseken viszonylag sokan reszt vettek, amikor szabadda tudtak tenni magukat: az intezeti kollegak koziil Foldes Gyorgyi, Deczki Sarolta, intezeten kiviilrol pedig Jablonczay Timea, Schein Gabor, Horvath Gyorgyi, Foldvari Jozsef, Szeplaky Gerda es Darabos Enikd. A most lezarult osztrak-magyar palyazatban magyar reszrol rajtam kiviil Foldes Gyorgyi, Deczki Sarolta, Jablonczay Timea es Schein Gabor vett reszt, a becsi egyetemrol pedig Wolfgang Muller-Funk es Gati Zsuzsa. A csoport bemutatkozo szovegeben emlititek, hogy elsodlegesen a korporalis narratologiai metodus kifejteset, a modszertan kidolgozasat tuztetek ki celul. Pontosan mit foglal magaban ez a metodus? A korporalis narratologia kifejezes Daniel Punday nevehez fuzodik, aki Narrative Bodies: Toward a Corporeal Narratology cimu konyveben arra hivja fel a figyelmet, hogy nemcsak a szerzo teste lenyeges tenyezo az elbeszelesek letrehozasanak folyamataban, de legalabb ennyire fontos az olvaso testtudata, testtapasztalatai, testi identitasa is a befogadas folyamataban. A test ugyanis velemenye szerint joval alapvetobben es aprolekosabban befolyasolja a narrativitast, mintsem hogy el lehetne intezni a szereplok (fiktfv) testevel valo azonosulassal a kerdest. Eleve lenyeges, mondja Punday, hogy egy elbeszelesben mindent egy adott szereplo teste reven tudunk „megtapasztalni" - az pedig, hogy e testi aktusok mit mutatnak meg szamunkra,
