Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Szerzőink
Bekoszont Kedves Olvasd... (es akkor bekoszont). Meg eber, meg nyitott, meg eleven. Ez adott, nem baj, hogy kitalaltak. Igy konynyebb jonni. Egyszerubb. Mi mast kivanhat egy foszerkeszto. Hogy ilyen vagy olyan lapja legyen... Inkabb ilyen. Mit kfvanhat egy folyoirat. Hogy ilyen vagy olyan foszerkesztoje legyen. Szerkeszt, szerkesztbb, foszerkeszt. A Szemlenek kiilonben mindig volt valamilyen felelmes, patinas, irodalommal, tortenettel, korszakokkal terhelt multja. Felelossegteljes nimbusza. De ez talan mindegy is, hisz meg mindig van jelene. Ez fontos. Megmaradt. Megmaradni manapsag. Ilyen lett. Ilyen most. Van. Aztan majd alakul. A valtozas eletben tart. Vagyis egesz pontosan, nem tart eletben, de jobb esetben nem is art. A mult es a jelen koze kene ivet huzni (vagy vegyiink egy egyenest...). Talalni aranyt. Aranyost. Koszdnet azoknak, akikkel eddig. Erot azoknak, akikkel tovabb. Most otvenkilenc. Maholnap hatvan. Legyen! Majd az is bekoszont... Mizser Attila 9771336508003
