Irodalmi Szemle, 2016
2016/7-8 - NYÁR - Horváth Kornélia: Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskönyvének poétikai tanulságai (tanulmány) / NYÁR
NYAR nos tarsadalmi tematikatol vald elteresre. A vers - persze ismet csak latszolag - tokeletes Shakespeare-szonett a tizennegy soros, versszakbontas nelkiili formajaval, az utolso ket sor beljebb kezdesevel, a husegesen kovetett ababcdcdefef g g rimkonstrukcioval es a jambusi ritmussal. De Kanyadi itt is el a versforma ironikus-parodisztikus kifigurazasanak szolid eszkozevel, melynek celja nyilvanvaldan nem a mufaj- es szovegforma kritikaja, hanem egyeni atsajatitasanak es reinterpretaciojanak demonstralasa (mely szoveg- es mufajformai modositas nyilvanvaldan a masfele tematika es „mondando" megnyilvanitojakent ertendo). A magyar koltd a jambusi sorokat egyfelol kovetkezetesen chorijambizalja (e tendenciaban erdsen Arany Janos hasonlo ritmikai eljarasaira emlekeztetve), masfelol a versformatol megkovetelt otos es hatodfeles sorok helyett kovetkezetesen es kizarolagosan negyes jambusi sorokat alkalmaz. A masodik, a cimeben nem mufaji orientaciot igero ciklus a Vannak videkek, amely, megkockaztatnam, a kotet legpoetikusabb ciklusa. Az altalam ismert magyar kolteszetben egyediilallo ciklusszervezo elv formalisan a ciklusban sorakozo versek azonos kezdoszintagmajaban jelolhetd meg, mely szerkezet azonos a ciklus cimevel: Vannak videkek. Ez a ciklus a masodik legrovidebb a kotetben, ugyanakkor mintha itt csoportosulnanak a legszebb, mert nemcsak hangzasukban egybecsengo, hanem egzisztencialis toltetu rimek (a korabban idezettek melle meg egyre, az asszondnc - ranc, vizmosas - vallomas, es a nap - megmarad sorozatra utalnek), ugyanakkor az is szembetuno, hogy a kolteszetre, a nyelvre, a szora vonatkozo tisztan autopoetikus, es a vezerszintagmatol esetleg varhato lokalistarsadal-
