Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Soóky László: Az univerzum váróterme (a Kassai Thália Színház A mizantróp című eloadasarol) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

gu kerdes a rokoni vagy barati kapocs, a him kell mindenaron. Celimene jatszik a ferfiakkal, szorakozasra vagyik, s ok szorakoztatjak ot. Viselkedesebol ugy tunik, naiv, Alceste bosszantasa is csak allur, az ot erinto pletykak leperegnek rola. Eliante megrovasait figyelmen kiviil hagyja, s - vesztere - nem veszi komo­­lyan Arsinoe armanykodasat sem, epp ugy setal be a csapdajaba, mint Alceste Oronte-eba. Klasszikusan eletveszelyes csiki-csuki helyzet, s kideriil, hogy a kd­­riilrajongott Celimene eppoly maganyos, mint Alceste. Vivodasuk a ki-ki alapon mukodo parviadal, amelybol mindketten csak vesztesen keriilhetnek ki. Mellekszalon fut, megis kiteljesedik Eliante es Philinte kapcsolata, mert a to­­lerans Philinte nem csupan a bekitesben allhatatos, de a szerelem teren is az. A mizantrop minden jatszonak lehetd­­seget kinal karakterformalasra, s a kassai szineszek maximalisan eltek a felkinalt helyzettel. Kiemelhetnenk egy-egy bra­­vuros pillanatot, de nem er meg annyit a valogatas, mert a tarsulat alkotott na­­gyot. Szinesz, dramaturg, zeneszerzo, fordito, koreografus, diszlettervezo, ren­­dezo egyarant. S ha a legelejen feltettem a kerdest, hogy lehet-e hianyerzetiink egy ilyen ragyogo eloadas utan, be kell fejeznem a gondolatot: pontos a formai vilaga az eldadasnak, kottaszeru a felepitese, a szerkezete a szineszek mozgatasanak, de a tartalombol vagy abbol a lehetoseg­­bol, amit a szoveg rejt, esetenkent csak a felszin mozgott, s nem volt eleg bator­­sag ahhoz, hogy belepjiink az emberi er­­zesek melysegeibe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom