Irodalmi Szemle, 2016

2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Gyürky Katalin: Térbe zárt hősök, hősökbe zárt terek (Regéczi Ildikó Térképzetek az orosz irodalomban című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

lonos elevensegu szempar tulajdonosa nemcsak kilep a keretbol, hanem hatra­­hagyja azt az aranytekercset is, amely a festo fohos, Csartkov elete megval­­toztatasanak, muveszi elvei feladasanak lesz az indikatora. Ehhez viszont - mutat ra Regeczi - egy konkret hataratlepesre is sziikseg van: arra, hogy Csartkov az eredeti, Vasziljevszkij-szigeti lakhelye­­rol atkoltozzon a Nyevszkij Proszpektre, amely a petervari szovegvilagban a mu­­viseget, a dekorativitast kepviseli. Csak egy ilyen muvi varosreszben tettetheti magat masnak Csartkov, mint aki. Itt olt­­het magara alarcot, amely ebben az eset­­ben nyilvan szimbolikus aktus, viszont az eber olvaso szamara eppen ez az „al­­arcviseles" adhat a lermontovi es a go­­goli szovegterek kozotti atjarasra ujabb lehetoseget. Gogolra utalva Gogolhoz nyulik vissza a kovetkezo, a tovabbi szovegek elemzese szempontjabol velemenyem szerint kozponti szerepet jatszo Gon­­csarov-regeny, az Oblomov egy fejezete­­nek, Oblomov dlmdnak a sajat es idegen tersegbeli kontextusarol szolo elemzese. A fohos, Oblomov almaban ter vissza abba az Oblomovkaba, ahol a gyermek­­korat toltotte, ahol „testiseg korlataiba is zart elet rajzolodik ki elottiink" (118.), es ahol ugyanugy, mint Gogol Regimodi foldesurak cimu elbeszeleseben, a szo­­rongast okozo ismeretlent idegenne minosito tudati transzformacio zajlik. Az Oblomovkan kivuli videk, terseg imazsanak mirage-ba (torzkepbe) fordi­­tasa tortenik meg, vagyis az idegen taj terbeli elutasitasa aran teljesedik be az oblomovkai udvarhaz szilard, nyugodt kozeppontot tetelezo jelentese. Az elem­­zes W. G. Szczukin udvarhaz-elmeletere tamaszkodva utal arra, hogy Oblomovka olyan kiilonleges, aldott kis terseg, ahol - az anya jelenlete miatt is - kiilonosebb nehezseg nelkiil elheto meg a vedettseg allapota. Azonban az, hogy mindez mar csak Oblomov almaban, nosztalgikus szinten van jelen, felveti a kerdest: vajon felnott­­korban megtarthato-e a latszolag stabili­­tast kepviselo, az idegent sem konkretan (Stolz szemelyeben), sem atvitt ertelem­­ben (Petervar felelmet keltd „tajai") nem beengedo magatartas? Ez esetben is a mu tovabbi torteneseit kell ismerjiik ahhoz, hogy evidensnek erezziik Regeczi egyik, elemzest zaro kijelenteset: „a regeny belso bonyolultsaga reven a format je­­lento gyermekkori letezes szinhelyenek (vagy az alomban megvalosulo idealis locusanak) a kaotikus kiilvilag hatasara is lezajlott deszakralizacioja tortenete­­kent is olvashatjuk a regenyt" (126.). Az Oblomov-elemzesrtek ez az utolso par sora egyfelol azert lenyeges, mert az Oblomovka deszakralizaciojat kivalto sziizseelemek itt ki nem fejtett tovabb­­gondolasara keszteti az olvasot, masfe- 161 azert, mert a szovegterek egymasra hatasa reven a kovetkezo elemzes, Cse­­hov Hdrom noverenek terpoetikai vizs­­galata kapcsan is fontos kijelentesnek szamit. Hiszen ha vegiggondoljuk, az a fajta deszakralizacios folyamat, amely Oblomovkaval kapcsolatban vegbement, a Hdrom noverben Moszkvaval mint az Oblomovkahoz hasonlo gyermekkori, konfliktusoktol mentes, az anya jelen­­letevel is megerositett ovo-vedo terrel kapcsolatban a drama torteneseinek (mar amennyiben vannak a dramaban ilyenek!) idejere mar szinten lezajlott. Regeczi Andrejnek es a novereinek Moszkvaba vagyodasa kapcsan Kevin Lynch mentalister-fogalmat hivja se­­gitsegiil: a varosnak az objektiv struk­­turat mellozo, sajatos hatarvonalakkal rendelkezo szubjektiv lekepezodesevel talalkozunk, egy olyan vagyott-ideali-

Next

/
Oldalképek
Tartalom