Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Gyürky Katalin: Térbe zárt hősök, hősökbe zárt terek (Regéczi Ildikó Térképzetek az orosz irodalomban című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
lonos elevensegu szempar tulajdonosa nemcsak kilep a keretbol, hanem hatrahagyja azt az aranytekercset is, amely a festo fohos, Csartkov elete megvaltoztatasanak, muveszi elvei feladasanak lesz az indikatora. Ehhez viszont - mutat ra Regeczi - egy konkret hataratlepesre is sziikseg van: arra, hogy Csartkov az eredeti, Vasziljevszkij-szigeti lakhelyerol atkoltozzon a Nyevszkij Proszpektre, amely a petervari szovegvilagban a muviseget, a dekorativitast kepviseli. Csak egy ilyen muvi varosreszben tettetheti magat masnak Csartkov, mint aki. Itt olthet magara alarcot, amely ebben az esetben nyilvan szimbolikus aktus, viszont az eber olvaso szamara eppen ez az „alarcviseles" adhat a lermontovi es a gogoli szovegterek kozotti atjarasra ujabb lehetoseget. Gogolra utalva Gogolhoz nyulik vissza a kovetkezo, a tovabbi szovegek elemzese szempontjabol velemenyem szerint kozponti szerepet jatszo Goncsarov-regeny, az Oblomov egy fejezetenek, Oblomov dlmdnak a sajat es idegen tersegbeli kontextusarol szolo elemzese. A fohos, Oblomov almaban ter vissza abba az Oblomovkaba, ahol a gyermekkorat toltotte, ahol „testiseg korlataiba is zart elet rajzolodik ki elottiink" (118.), es ahol ugyanugy, mint Gogol Regimodi foldesurak cimu elbeszeleseben, a szorongast okozo ismeretlent idegenne minosito tudati transzformacio zajlik. Az Oblomovkan kivuli videk, terseg imazsanak mirage-ba (torzkepbe) forditasa tortenik meg, vagyis az idegen taj terbeli elutasitasa aran teljesedik be az oblomovkai udvarhaz szilard, nyugodt kozeppontot tetelezo jelentese. Az elemzes W. G. Szczukin udvarhaz-elmeletere tamaszkodva utal arra, hogy Oblomovka olyan kiilonleges, aldott kis terseg, ahol - az anya jelenlete miatt is - kiilonosebb nehezseg nelkiil elheto meg a vedettseg allapota. Azonban az, hogy mindez mar csak Oblomov almaban, nosztalgikus szinten van jelen, felveti a kerdest: vajon felnottkorban megtarthato-e a latszolag stabilitast kepviselo, az idegent sem konkretan (Stolz szemelyeben), sem atvitt ertelemben (Petervar felelmet keltd „tajai") nem beengedo magatartas? Ez esetben is a mu tovabbi torteneseit kell ismerjiik ahhoz, hogy evidensnek erezziik Regeczi egyik, elemzest zaro kijelenteset: „a regeny belso bonyolultsaga reven a format jelento gyermekkori letezes szinhelyenek (vagy az alomban megvalosulo idealis locusanak) a kaotikus kiilvilag hatasara is lezajlott deszakralizacioja tortenetekent is olvashatjuk a regenyt" (126.). Az Oblomov-elemzesrtek ez az utolso par sora egyfelol azert lenyeges, mert az Oblomovka deszakralizaciojat kivalto sziizseelemek itt ki nem fejtett tovabbgondolasara keszteti az olvasot, masfe- 161 azert, mert a szovegterek egymasra hatasa reven a kovetkezo elemzes, Csehov Hdrom noverenek terpoetikai vizsgalata kapcsan is fontos kijelentesnek szamit. Hiszen ha vegiggondoljuk, az a fajta deszakralizacios folyamat, amely Oblomovkaval kapcsolatban vegbement, a Hdrom noverben Moszkvaval mint az Oblomovkahoz hasonlo gyermekkori, konfliktusoktol mentes, az anya jelenletevel is megerositett ovo-vedo terrel kapcsolatban a drama torteneseinek (mar amennyiben vannak a dramaban ilyenek!) idejere mar szinten lezajlott. Regeczi Andrejnek es a novereinek Moszkvaba vagyodasa kapcsan Kevin Lynch mentalister-fogalmat hivja segitsegiil: a varosnak az objektiv strukturat mellozo, sajatos hatarvonalakkal rendelkezo szubjektiv lekepezodesevel talalkozunk, egy olyan vagyott-ideali-
