Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Janáky Marianna: Kötél-tánc; Összeterelt szobrok (kisprózák)
Szoborl toporog a talapzaton: Zabigyerek! Meseltek, hogy megetted sajat konyved, hogy jobban fogyjon, es hogy az anyad poharakba gyujtotte a konnyeid, azzal koccintott grof szeretojevel, amikor egy uj regenyed megjelent. Szobor2: Ot liter bor melle naponta tatott szadba csorgo konnyeid ittad te is, baberkoszorus alkoholista! Szoborl pantomim-mozgassal probdl lelepni a talapzatrol: Kis tetu! Femagy fejedre galambok szallnak, es nap mint nap potty-potty nyomot hagynak. Esd utan pedig az en tenyerembol isznak, lefenykepezi a nap. Szobor2 pantomim-mozgassal probdl lelepni a talapzatrol: Iden is koltoznek verebek a tokod ala, te, te, te, te guandhalom? Az ejszakafekete rongyai alatt pislognak a csillagok. Egyfiatal nd, mintha be lenne love, tdmolyog a kedves kis teren, majd lekuporodik Szl talapzatara. Nd: A szerelmet ki tudja megtanulni? A szerelmet ki tudja megtanulni? Szoborl lelep diilongelve a talapzatrol: Draga nom, ime, itt vagy megint! Ma is tiz fele jottel. Barna szemedben az ejszaka, mit en, csillagokat keresett mindig, de benned megtalalom a tejutam is! Szobor2 toporog: Vampir! Piros szemed beszivja a ter fenyeit! Szoborl szelleme feher ruhdban kilep a szoborbol, a macska remiilten felugrik. Szl megerinti a lanyt, majd odamegy lebegve Sz2-hoz: Akkor lass! A kutya elrohan a macska utan. Szl visszamegy pantomim-mozgdsokkal a talapzatahoz, es megfogja a nd kezet, toporog, kordtte topog: Felrebeszelnek mar a fak levelei, szavaid szivemre gyongysort kotnek. Allj fel! Gyere velem! Cipoid trottor sarkai a macskakoveken tam-tam, ta-tam, ta-tam ritmust irnak szivembe, akar tenger hajad, derekad enekel, szoknyad telt combodon rimeket leng, tancoljunk az egen, lepteink csillagok, tejutrendszer. Szobor2 eljdtssza, hogy majdnem ledol: Hogy vagy? Nevet. Megoriiltel? Meg megsajnallak, poetabohoc. Meglasd, reggel szemeteskocsi ebreszt. A muslincak majd tetotol-talpig belepnek. Mindig kozelebb voltal nalam az ismertseghez. Nevet. Irjak vegre en is egy koltemenyt? Muslincaverset neked. Teherautohang. A kedves kis teren gyerekek futkdroznak. A teherauto hangja felerosodik. Szoborl megmozdul, utanozza a mozdulatot a talapzaton: A kisfiu labdajat visszarugtam, eszre se vette, de a kislany szemembe nezett, amikor epp egy tulipant tepett le. Szobor2 halkan,fejet billegtetve: Szegeny, egyik laba hosszabb, mint a masik. A santa koltot ismerte meg a nevtelen szobrasz is. Szoborl a talapzatan almelkodva lepked egy helyben: Munkasok ugranak le, egyikiik a kavicsok koze sercint. Keziikben kalapacs, mit akarnak? Szobor2: Bam-bam, bamm, ba-bamm. Nehany perc telt el, megerdsitettek rajta a kotelet, vallukra vettek, horukkozva a platora emeltek. Az egyik labfeje elcsuszott a sarokba, utana egy kezfej. Egy munkas a fejere tilt. Munkasl: O, te, halhatatlan! Vegiil csak bemagoltam nyolcadikban egy versed a kettesert! Munkds2: Faszomba is, maradj mar nyugton! Megrugtai! Es megint berugtal? Nem is volt olyan rossz kolto ez! En negyest kaptam, amikor felmondtam!
