Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Petres Csizmadia Gabriella: Semmi sem az, aminek látszik (Balla Margit A földönkívüli kislány című kötetéről) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
HOL VOLT, HOL NEM VOLT sodik fejezet elejen a tobblettudassal rendelkezo gyermek meg titkolja a felnottek elol a termeszetfeletti jelenletet, vagyis a reggelit keszito Mikl a zsebebe rejti Nimuket a nagymama (velt) fiirkeszo tekintete elol. Azonban hamar kiderul, Balia Margit nemcsak Mikit, de az olvasot is az orranal fogva vezette, mert a meseregeny-hagyomannyal szembeszegii 1- ve valojaban Miki a legkevesbe beavatott az esemenyekbe, sot, meg a felnottek is tobbet tudnak a fiu kortil zajlo tortenesekrol, mint maga a foszereplo. Tortenetiink foszereploje ugyanis olyan peremfigura, aki nemcsak szo szerint keriil szelhelyzetbe - a varos szelen, szegenyes eletkoriilmenyek kozott el -, hanem sajat eleteben is marginalis szerepet tolt be, mivel eletenek (mesejenek) aktiv alakitasa helyett (a mu fordulopontjaig) csupan passziv megelokent, az esemenyek elszenvedojekent funkcional. Nimuke megjelenese a mu tobbi szereploihez kepest csak az 6 szamara tunik rendkiviilinek, varatlannak, meghokkentdnek - idovel megtudjuk, hogy a tobbiek mar vartak a fdlddnkiviilieket, es elokeszitettek jovendobeli lakhelyiiket. A mu erdekessege, hogy eppen a leginkabb kiviilallo szereplo nezdpontjabol kozvetiti az esemenyeket, es az 6 helyzetelemzesen keresztiil fejti fel az olvaso elott a rejtett osszefiiggeseket. Miki kiviilallosaga mult- es jovonelkulisegeben gyokerezik. A fiu a nagymamajaval kettesben el, a sziileire mar csak halvanyan emlekszik, a halalukrol semmit sem tud. Ugy tunik, mintha valojaban o lenne a folddnkivuli, hiszen kapcsolatok nelkiil, idegenkent el sajat varosaban es iskolajaban. A massag, az atlagtol valo elteres gondolata sulyosan nyomja Miki vallat, aki annyira beletemetkezik sajat belso vilagaba, hogy dnmagat helyezi kitaszftott pozicidba. Nimuke megjeleneseig nem is probalkozik baratok keresesevel, mivel eletvitelet idegennek tartja a tobbi osztalytarsaehoz kepest. Miki kiilvilagrol alkotott pesszimista perspektivajat erositik meg a narrator kiszolasai is - „Ugye, te sem gondoltad komolyan, hogy Miki a varosszeli diiledezo hazbol, akinek nincsenek mend jatekai, se mend cuccai, csak masodkezbdl valo kacatjai, aki nem gumicukrot vesz a boltban, hanem kenyeret meg tojast, hogy pont o lesz a nepszerusegi listak vezetoje a gyerekek kozott? Nyilvan nem o az. Vele ugyanis nehez kijonni es nines mirol beszelgetni, hiszen meg kabeltevejiik sines", 14-15. -, melyekrol hamar kiderul, hogy ismet lepre csaltak az olvasot, hiszen a fiu amint nyitottan kozelit a vagyott focicsapat fele, azok problemamentesen elfogadjak ot. A mu folyaman tobbszor is visszater az a gondolat, hogy minden esupan nezopont kerdese, vagyis Miki elethelyzetenek megitelese alapvetoen azert elkeseritoen remenytelen, mert o maga nem kepes maskepp tekinteni a sajat sorsara („A vilag pontosan olyan, amilyennek latod. Ha bizalommal fordulsz fele, ha a csodakra nyitottan szemleled, akkor azok a csodak meg is tortennek" -77.). A mu vezerfonalat ezert - a cimben igertek ellenere - valojaban nem a foldonkivuliek elhelyezesenek kerdese, hanem a maganyossag problemajanak kortiljarasa alkotja. Igy lesz a latszolagos kalandtortenetbol szocio-temara osszpontosfto mu, egyfajta maganykonyv, amelynek tetjekent Miki betagozodasa, a kiilvilag fele valo megnyilasa artikulalodik. Baruch, az ujonnan osszebaratkozott Miki es Nimuke parosahoz csatlakozo varazslatos-bolcs macska igy fogalmaz: „Az agyadnak ki kell(ett) nyilnia az igazsagra" (71.). A megnyilas folyamata pedig belso es kiilso utjarassal parosul. A belso utjaras Miki multjanak
