Irodalmi Szemle, 2016
2016/6 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Tóth Gizella: A Magyarországon gyűjtött roma népmesék rendszerezése Vekerdi József megközelítése alapján (tanulmány) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT
csatol egymashoz epizodokat. Az europai mese epizodjai a cselekmeny fd menetet eloreviszik vagy lassitjak, viszont a cigany mesek epizodjait sokszor csupan a kalandossag indokolja, anelkiil, hogy a focselekmeny kifejlete szempontjabol szuksegesek volnanak. Vekerdi Jozsef velemenye szerint ez a szerkesztesmod elsosorban az elmenyszeru elbeszelesekben indokolt, ahol a valo elet egymast koveto esemenyeirol szamol be az adatkozlo, viszont a ciganyok ezt a narracios technikat viszik at a tundermesekre is, amelyeknek valosagtol elvonatkoztatott, szimbolikus kifejezesmodja nem ezt a szerkesztesi modot kivanja meg az europai meseesztetikai elvarasok szerint.12 b) Allatmese A kutatok allaspontja szerint a legendamese es az allatmese teljesen hianyzik a cigany mesekincsbol. c) Trefas mese A ciganyok a tiindermesek mellett a trefas torteneteket kedvelik legjobban. Ezek a mesek javareszt kolcsonzesek, a tema, a mesehos es a cselekmeny menete is atvetel. A trefas mesek kozos vonasa: olyan szereplok szerepeltetese, akik hamar elnyerik a mesehallgatok szimpatiajat (bugyutak, felnotasok vagy eppen bolondok), melyek cselekvese abszurd, minden varhato es elkepzelhetoen normalis cselekvesnek a visszaja. A mesekben tobbnyire a bugyutasag egesz lancolataval talalkozunk, es a keptelensegek egymasutanja egeszen az abszurditasig fokozodhat. A mindennapi elet keretebe helyezett trefas elbeszelesekben a cigany mesemondok es hallgatoik leginkabb a groteszk, lehetetlen csattanora kielezett sikamlos torteneteket elvezik, amelyeket feszelyezettseg nelkiil adnak eld asszonyok es gyermekek jelenleteben is. A tiindermesekhez kepest ebben a tipusban nines szerkezetbeli valtoztatas, motivumkeveredes, motivumesonkitas, es a cigany eletformahoz kotheto nyelvi es tartalmi valtoztatasokon kiviil megmarad az eredeti magyar nepmesei valtozat. A tortenet egyenes vonalban halad a vegkifejlet fele, amely a maga modjan meseinek is mondhato.13 d) Novellamese A cigany folklorban ez a mesetipus az elmenyszeru elbeszelesek es a „valodi tortenetek" soraba tartozik. A novellamese formajaban sokkal kotetlenebb, mint a korabban targyalt mesefajtak, meg abban az esetben is, ha az elbeszeld nem sajat elmenyeirol szamol be, hanem hallott torteneteket ad eld. Az is gyakori, hogy a meselok - foleg - a tiindermesek motivumait beleviszik a valoszeru tortenetekbe, igy probaljak meg meseszeruve, erdekesebbe tenni azokat a hallgatok szamara. Ez a tipus tartalmazza a legtobb informaciot a ciganysag eletmddjarol, mindennapi gondjairol es kornyezetehez valo viszonyarol.14 e) Fantasztikus mese Ha a valosag konkret elemei beemelodnek a mesek csodavilagaba, a ket vilag talalkozasa borzadalyt kelt, s nem mese, hanem fantasztikum sziiletik. A borzongasokat a mesei fantasztikum kepes feloldani azaltal, hogy kiemeli azokat a mindennapokbol, es az emberkozelsegbol egy idoben es terben tavolabbi vilagba - a csodavilagba - helyezi oket, a valosag es a csodavilag osszeolvadasa pedig olykor groteszk hatast kelt.15 12 Vekerdi Jozsef: i. m. 122.; Vegh Balazs Bela: i. m. 167-169. 13 Vegh Balazs Bela: i. m. 173-174. 14 Uo. 144. 15 Uo. 177-179.
