Irodalmi Szemle, 2016
2016/5 - TALAMON ALFONZ - SHAKESPEARE - William Shakespeare: Egy szerető panasza (vers, Horváth Lajos fordítása) / SHAKESPEARE (1564-1616)
SHAKESPEARE (1564-1616) Konnyen lerazta gatlasom a gond; Hasonlosagunk ekkepp osszevont: Megenyhtiltunk, egymast siratva, sot O mergezett, en gyogyitottam ot. Megannyi vegtelen finom togas Ovezte, hany trukkot alkalmazott! Perzselo pir, zaklato zokogas, Ajult sapadtsag is; eltunt, holott Hiaba rabolt, nem jatszott csalot: Pirulva bokolt, megszeppent, ha bu Gyotorte: falfeher lett, s szomoru. Nem keriilhette egy erzo kebel Sem el leder gyalazatat sose; Szep jellemet szeliditon teper, De leplezetten ugy benitja le, Kit nyer, hogy ellenzi, mi erdeke: S ha hon ahitott fenyuzesbe er, Szuzi nordl es erkolcsrol beszel! Minderrol iidvossegbe bujva szol, Igy rejtve el a csupasz ordogdt; Az artatlant csabitja ott, ahol Felettiik meg a kerub drkddott. Ifjii es egyszeru az iildozdtt; Ah, en! Elbuktam, de ketseg gybtor, Hogy erhet ujra hasonlo gyonyor. O, szeme szennyes belvizaradas, O, area pirja szalmalangnyi tuz, O, szive durva villamlo csapas, O, zokszava rossz leheletnyi buz, O, rajta minden csak latszatra szuz: Elarulja, kit elarult a tett; Megrontva ujra, kit megbekitett! Horvath Lajos forditasa
