Irodalmi Szemle, 2016

2016/4 - BEVETÉS 2016 - „A szövegeim mégsem azt beszélik el, amit én szeretnék" (beszélgetés Vörös Gergellyel) / BEVETÉS 2016

BEVETfiS 2016 az idobe vetettseg egy ilyen faktor, eleve adott az egesz emberiseg szamara, igy eldbb-utobb mindenki szembesiil vele, meg annak a szubjektumnak is meg kell vele kiizdenie, aki a szovegeimben be­­szel. Az ido mellett a nyelv, moralis, kul­­turalis kodok, ja, es fokent a masik em­ber, illetve kozosseg is hasonloan idegen. Azt szeretnem megragadni, hogy ezek mikent hatarozzak meg a lirai alanyt. ISZ: Kik azok a szerzdk, melyek azok a konyvek, amelyek hatottak rad akar iro­­dalmi, akar altalanosabb szempontbol? VG: Eleg szerteagazo es terjedelmes lenne a lista, ezert megprdbtilom cso­­portositani, illetve az eppen aktualisakra szukiteni. A magyar kanonbol: Kemeny Istvan, Oravecz Imre, Takacs Zsuzsa, Vida Gergely, Csehy Zoltan. A kiilfoldi alkotok koziil nagyon birom Jorge Luis Borges, John Ashbery, Carol Ann Duffy es Ted Hughes munkassagat. Az iro­­dalomelmeleti es filozofiai konyveket jellemzoen angol nyelven olvasom, leg­­utdbb peldaul Jonathan Dollimore Death Desire and Loss in Western Culture cimu native fogott meg. A brit kulturalis impe­­rializmus utolso aldozatai koziil valo va­­gyok, igy nemcsak az akademiai kozeg konvencioi es az irodalmi kanon, hanem az ottani popkultura is mely hatast gya­­korol ram. ISZ: Hogyan sziiletnek meg ezek a ver­­sek, hogyan „kdltesz"? Milyen folya­­mat vezet az dtlettol a lezart szovegig? VG: A habitusombol kifolyolag ez egy nagyon lassu es osszetett folyamat. Mivel naponta utazom, a legtobb dtlet, amely kore egy kesobbi szoveg szervezodik, altalaban buszon vagy vonaton kezd el korvonalazddni. Amelyiket nem felejtem el, egy unalmas eloadason vagy este ott­­hon vegiggondolom, begepelem. Sokszor honapok is eltelnek, mig ujra foglalko­­zom veliik. Ekkor mar, kello tavolsagbdl, kepes vagyok elfogultsag nelkiil tekinte­­ni rajuk, es kivalasztani azokat, amelyek tenyleg mukodhetnek. Ezutan megprd­­balok a gondolat kore rendszert epiteni, vagy mas, mar kesz sorokkal kozos ne­­vezore hozni, es nagyon sokat szoszmd­­tdlok. Annak ellenere, hogy eleinte kiza­­rolag annak menten probalok haladni, ami annak alapdtletbol kovetkezik, vegiil altalaban azok lesznek a vallalhato szo­­vegek, amelyekben fel kell aldoznom az alapotletet az egesz szoveg erdekeben. ISZ: Iden diplomazol az egyetemen. Most jon az idegesito kerdes: mi lesz tovabb? VG: Pillanatnyilag valoban elegge frusztralo, de szerencsere inkabb a (till) sok alternativa miatt. A legvaloszinubb az, hogy nyaron Angliaba kdltoziink. Szeretnem Bristolban folytatni a tanul­­manyaimat. Ehhez persze kell meg ne­­hany referencia, egy diploma es egy nyelvvizsga, de eddig ugy tunik, minden sinen van. Eldfordulhat persze, hogy Nagy-Britannia kilep az EU-bol, de ez tolem fiiggetlen, es ha ugy adodik, a ma­­radast sem fogom tragediakent megel­­ni. Egyebkent is, egy kisse buntudatom van, mert bar tudom, hogy Eni nagyon szeretne menni, mikor olvasom felkesz diplomamunkajat, nagyon sajnalom, hogy nem azonnal probalkozik a doktori cim megszerzesevel. Egyebkent van meg nehany orszag, ahol szivesen elnenk, de ehhez talan eloszor egy angliai kirucca­­nasra lesz sziikseg, hogy meggydzzon minket arrol, kepesek lennenk erve­­nyesiilni egy olyan nyugat-europai or­­szagban, amely teriileten nem az angolt hasznaljak hivatalos nyelvkent. Azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom