Irodalmi Szemle, 2016

2016/4 - BEVETÉS 2016 - „A test valahogy kikerülhetetlen" (beszélgetés Czucz Enikővel) / BEVETÉS 2016

nyal?) is kacerkodsz. Emlekszem egy tanulmanyodra Borbely Szilard A Test­­hez cimu koteterol. CZE: En is ugy gondolom, hogy ez mindenkeppen szerepet jatszik nalam. Az egyetem elott sokkal kevesebbet fog­­lalkoztam egy-egy szoveggel, kevesbe gondoltam at a tartalmi es a formai olda­­lat. Azonban mind az irodalomtudoma­­nyi, mind a filozdfiai szovegek befoga­­dasa es elemzese befurakodott a krcativ tevekenysegeimbe. Sokaig nem nagyon tudtam elvonatkoztatni egymastol a ket teriilet hatasait es lehetdsegeit. Minden elmelet, amelyet izgalmasnak talaltam, mintha (vers)szovegge akart volna val­­ni. Talan mondanom sem kell, hogy az igy sziiletett szovegek nem mukodtek. Messzirol buzlottek az erdlkodestol. Kis idd mulva belattam, hogy igy nem lehet. Mindenkeppen kell tanulni az elmeletekbdl, de nem tudom dket ugy alkalmazni, hogy versek sziilessenek, ne pcdig jegyzetek a filozofia margoja­­ra. Nem irhatom meg eldre az elemzest a sajat versei mhez, nem eroszakolha­­tom bele azt, amit nagyon meg akarok mutatni. Igy ezzel az egyebkent lassan, fokozatosan tudatosulo szandekkal fel­­hagytam. A szdszmdtoles viszont meg­­maradt, mert talan erzekenyebb lettem arra, hogy minden rendben legyen, hogy fokozott ellenorzes ala vonjam azt, amit kiadok a kezembdl. Ez igaz a he­­lyesirasi hibakra, elgepelesekre, nem szandekolt torzitasokra is, amelyek re­­gebben egyaltalan nem erdekeltek, most viszont igyekszem figyelni rajuk. Bar ez nem konnyu feladat, mivel tavolrol sem vagyok perfekcionista, igy nagyon megeroltetd szamomra a szigoru rend es fegyelem betartasa a szovegen beliil, a „hibazekonysagomrol" pedig ne is beszeljunk. Az emlitett tanulmanyban felfedezheto a rend megteremtesere vald torekves, de a „hibazekonysag" szinten. A magam tempojahoz kepest rdvid idd alatt kesz volt az elemzes, s talan ez az oka, hogy nehany helyen meglehetosen pontatlanra sikeriilt a gondolatvezetes. Leginkabb megis azt sajnalom, hogy nem voltam eleg bator es tiirelmes a sa­jat nezeteim, ertelmezeseim kifejtesere, egy - legalabb reszleteiben - mas, bsz­­szefiiggd perspektiva megteremtesere. Most erre torekszem egy hasonlo jellegu munkaimban, s igy termeszetesen az elo­­kesziiletek, maga az iras es a szerkesztes tobb idot emeszt fel. Talan a versek sziile­­tesenek folyamatait is ez a felismeres be­­folyasolta es mozditotta el az alaposabb szerkesztettseg iranyaba: ki akarom, sot ki kell fejtenem a gondolatot. ISZ: Azert remelem, ez a gondossag nem odazza el majd az elso koteted megjeleneset. CZE: Egyeldre az egyetem miatt je­­gelem a dolgot. Nem csak a gondossag­­rdl es az elfoglaltsagrol van szo, hanem kicsit a lustasag es a kedvhiany is sze­repet jatszik. Ha egesz nap szavakkal, gondolatokkal foglalkozom, nines ked­­vem a verseimmel is bibelodni, igy a kd­­tetprojekt lassan halad. Mindenkeppen ciklusokra szeretnem osztani a szovege­­ket, harom, egymassal osszefiiggd reszt kepzelek el, de hozza kell tennem, hogy ez az elgondolas meg nagyon keplekeny. A Szemleben most megjeleno versek a terveim szerint mar a koncepcid reszet kepeznek, s nehany fontosabb, hangsu­­lyosabb tematikat es motivumot talan fel is villantanak, mint peldaul a ket ember kdzti, nem feltetleniil szerelmi kapcso­­laton keresztiil a vilaghoz vald viszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom