Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - Czucz Enikő: Visszaemlékezés: kimozdított vonalak; Fair play; Az eredeti; Csapázó; Júniusban, egyedül; Terek: viszony; Terek: határ; Visszaemlékezés:falra vetül; Terek: sorrend (versek) / BEVETÉS 2016
Nem gondolom tovabb, de megint kilencnek erzem magam. Egy kicsit saros, hasznalt fejszenyelnek is. Nines talaj, es nines sik, csak szakadatlan mozgo kek es lila dombok. Nem ertem, mit keresnek a mellkasomon. PA TP PT AV 1 Zx JL JX Jl .Li £1 X Nem tudok aludni az ora kattogasatol. Toled kaptam, hogy valodi, kezzel foghato csorompoles rantsa ra riadt, csipas tekintetemet a reggelekre, nyaron a delutanokra. Hogy ne aludjam at, amit nem erdemes. Hogy raeszmeljek a sajat lelegzetemre. Ennyit ertiink el. Nem tudok aludni. Minden kiszdmolos szavairol lekopik a jelentes, mondod. Kattog utemesen, a sorok vegen viszi fel a hangsulyt. Ejjelente gondolkodom, mikor hagyjuk abba. Valaki talan felemeli a rancos ujjat, es ram mutat, vagy rad. Megint. A te biztonsagod a leheto legnagyobb. Egeszen ritkan esel ki. A tiikorben nezed magad. Egy ideig eszre sem veszed, hogyan figyellek. Pedig en akarom, hogy eszrevedd, lebuktal, latlak, ahogy pocakod behuzva nezegeted a testedet, ahogy labfejed spiccben, mas es mas megvilagitasba helyezed a gyenge lampafenyben. Latlak, ahogy labad kihuzod, feszitesz, ahogy mondani szokas. Parodisztikus, de vegteleniil bajos hiusag. Kutatod az arcod, a vallad, a kezed pattanasok utan. 53
