Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - Kispál Dániel: Partraszállás (novella)
Kispal Daniel TD A TD HP TO 1 C 7 A T T AC* i A JA ± JaADLAIjJLjAD „Ami mogottem, az meg elottem van." K. L. r .. ,6s mindenki nevet. Vallamra kapom a taskam. Sietek, hogy elerjem a korabbi buszt, de az egesz osztaly szinte egyszerre tombrul oda a tanterem ajtajahoz. Oriasi tolakodas veszi kezdetet, amelynek eredmenyekepp T. csodalatos hatso fele majdhogynem a sliccem surolja. Latex cicanadragban fesziilo bajos hatsoja megigezi tokeletes arnyalatu, melyzold szemeimet. Utolsok kozott sikeriil kivergodnom a tanterembol. T. szebbik fele bajosan es emelkedetten ringatozik az iskola folyosojan. Eltunodom, hogy egy rusnya elsos gimis csajbol tizenhet eves korara hogyan valik ilyen alakzat, es eszembe jut, hogy egykor oda meg vissza volt ertem, es hogy en tobbszor megalaztam ezert az egesz osztaly elott, de kiteljesiti lenyem a tudat, hogy barmikor megkaphatom. Ennek fenyeben vonulok vegig a folyoso utolso szakaszan, erotol duzzado, lendiiletes testtel. Szetaramlik bennem az endorfin. Ravicsoritok egy elsos lanyra, aki tomacipoben, picsagatyaban es az aljan csipkezett, testhez simulo, markas felsoben buz el mellettem, es ugy nez ram, mint aki itt helyben magaeva tesz. Miutan lekesem a buszt, elhatarozom, hogy megvarom a kovetkezot. Nem teljesithetem gyalogszerrel a kozel ket kilometeres tavot az iskola es az otthonom kozott, mert ha most kifaradok, az nem csupan a mai napom teheti tonkre, de kicsinalhatja az egesz hetvegemet is. Igy hat bemegyek a suli melletti kisboltba, vasarolok magamnak egy csomag chipset es egy dobozos Pepsit, majd ezt az egeszet magamba kiildom a bolt mogott, aztan ragyujtok egy cigire. Ranezek a telefonomra, megallapitom, hogy meg kozel fel ora van hatra az indulasig, majd visszamegyek az iskola sportcsarnokaba, es szazhusz darab fekvotamasszal, valamint szazotven darab feliilessel fojtom el a buntudatot, amit az imenti nassolas miatt erzek. Kidolgozott felsotestemen vegigfut nehany izzadsagcsepp. Egy ideig meg bent maradok a csarnokban, tekergetem a Facebookot. A buszmegalloban varakozva megpillantom a sarkon a nevtelen ciganygyereket, aki meghatarozott idokozonkent mindig ott all. Elhatarozom, hogy az esti bulira ujitok egy gramm zoldet. Odamegyek hozza. Tudom, hogy kockaztatok, hiszen nem a legmegbizhatobb minoseg, de azt semmikepp sem akarom, hogy anyag nelkiil allitsak be este, es ertekes perceim menjenek ra a beszerzesre. Az akcio utan meg mindig marad par percem, leiilok hat a padra az dregasszonyok melle, akiknek a szagatol ugyan elfog az undor, azonban teljesen kimeriiltnek erzem magam, igy maradok. A dunsztos, paras hoseg masodpercenkent ismetlodo keppe darabolja fel a varost. A nap almosan vigyorog a megkopott egbolton. * Az itt kozolt novella a Kortars hangon - XII. Nemzetkozi Irodalmi Palyazat palyamuve. A palyazat kiertekeleseben reszt vett lapunk szerkesztosege is, Kispal Daniel palyamunkajat kiildndijjal jutalmaztuk. A palyazaton a megosztott harmadik helyen vegzett Plonicky Tamas, aki a Bevetes 2016 cimu blokkunkban mutatkozik be. - A szerk.
