Irodalmi Szemle, 2016

2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - Merva Attila: Az apokalipszis poszthumán lovasa (Michal Habaj Caput Mortuum című kötetéről) / KORTÁRS SZLOVÁK

KORTARS SZLOVAK a muveszetek elvesztettek a tarsadalom­­szervezo, formalo, birald stb. szerepiiket, s ez magabol a kotet hangvetelebol is leszurheto. Habaj ezzel probal szembe­­menni, es elmondhato, hogy ez reszben sikeriilt is neki a kotet egyik legismer­­tebb versevel, mely a Level a befektetonek (List developerovi) cimet viseli. A verset legeloszor a Pravda napilap szombati irodalmi mellekletenek cimlapjan pub­­likaltak, ami a szlovakiai viszonyokat tekintve nem egeszen hetkoznapi dolog. A koltemenyt Julius Fujak kortars szlo­­vak zeneszerzo megzenesitette, es a kol­­to eloadasaban felvettek a NE:BO:DAJ nevu formacid egyik lemezere.2 Bar a vers a pozsonyi fejetlen, eroszakos es koncepcio nelkiili urbanisztikara probal ramutatni, lenyegeben a kozep-europai terseg - sajnos - eld jelensegerol van szo, ezert is forditottak le mar tobb nyelvre a koltemenyt. Visszaterve a kotetben levo szove­­gekhez, elso olvasatra talan kisse meg­­hokkento a meresz hangnem, ahogy a lirai en „kioszt" benniinket. Azonnal „belecsap a lecsoba", a kotetkompozicid meg inkabb rasegit arra, hogy a megfe­­leloen expressziv es a profetikus hang­nem valtakozasa egyensulyban legyen. Ez a hangnembeli valtakozas vegigkise­­ri a kotet verseit, melyeket nem igazan lehet ciklusokba tomdriteni, kiveve talan az elso 27 oldal verseit, melyek eredete­­re az emlitett oldalon deriil feny (a kolto egy korabbi, ausztriai tanulmanyutja so­­ran sziiletett toredekekrdl van szo). Am e feloldas elolvasasaig nem igazan erez­­heto az, hogy toredekek lennenek, illet­­ve a kotet vegeig nem igazan tekinthe­­toek „kiviilalldnak" e versek. Az ezutan kovetkezo, valtakozo hangnemu idouta­­zas vegere tenyleg egy dehumanizalt vi­­lagba valo erkezes var benniinket, amely inkabb a gondolkodo ember talan kisse aggodo (belenyugvo) fajdalmat tiikrozi, am sosem olt szinpadias jelleget. A kd­­tetben szamos, erre utalo verset tala­­lunk, peldaul a Posztemberek (Postl’udia), a 6:66, a Vdd (Obzaloba) vagy a Zarandok (Putnik). A versek hullamzasat affele leveze­­to szosszenetek toltik ki, melyekben az erotikus jellegu mozzanatok a maguk testi mivoltaban vannak abrazolva, oly mesteri modon, hogy az olvaso nem iga­zan erzi azt a mesterkelt sikamldssagot, amely egy-egy kortars lirai alkotas kisero jelensege. A cim nelkiili, illetve a harom ponttal jelzett otsoros is a fentieket ta­­masztja ala: Csak egyszer tortent meg, hogy benned voltam: Ezzel a ket ujjammal, melyekkel ma az Alkotmanyra eskiiszom. Az erotikus mozzanatokon tul ezek az atmeneti versek levezeteskent is szol­­galhatnak az expresszivebb hangvitelu szovegekhez, ilyen peldaul a Meditdcio (Meditatin') cimu koltemeny is, mely egy­­fajta visszautalaskent hat az elozo kotet meditativ verseire. Az apokaliptikus hangnem, amely a kotet vezerfonalat kepezi, gyakorlati­­lag meg a fentebb emlitett levezeto sza­­kaszokban is erzekelheto. Erdekes a lirai en fenegyerekkent valo indulasa, majd e hangnem magaba fordulasai utani megerdsodese, ami egyfajta avantgard jelleget ad egy-egy versnek: fokent a tar- 2 A dalrol es a formaciorol bovebben: http:// www.nebodaj.sk/diskografia--cd.html, hozzafe­­res datuma: 2016.01.29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom