Irodalmi Szemle, 2016

2016/2 - KÁRPATALJA - Száz Pál: Az etnográfiai írás sajátosságai és az idegenség alakzatai Ivan Olbracht KÁRPATALJAi riportjaiban (tanulmány) / KÁRPATALJA

kArpAtalda II. ETNOGRAFIAI IRAS ES SZEPIRAS VISZONYA -REGISZTEREK ES NARRATIV ELJARASOK OLBRACHT KARPATALJAI RIPORTJAIBAN 1. A posztmodern etnografia es Olbracht riportjai Ivan Olbracht karpataljai muveinek megirasa­­val, mint lathattuk, egy programszeruen vilagos szandekbol (hirt adni a regiorol, bemutatni annak tarsadalmi-tortenelmi-kulturalis viszonyait) kiin­­dulva olyan szerzoi performanciat hajtott vegre, amelyben a textualis abrazolas tarsadalmi es esz­­tetikai tetje nem valaszthato szet. Hasonlokeppen osszetett, tobb zsaner es irastechnika jegyeit haszna- 16, mufaji hibridkent jellemezhetoek az olbrachti ri­­portok. Meg tovabb arnyalja a szovegek es mufajok atmenetiseget, hogy a riportokban hasznalt temak es motivumok a szepprozakban (Nikola Suhaj, Atok­­volgye) is visszaternek - a ket korpusz igy egymas tukreben vizsgalhato es vizsgalandd.11 A riportok el­­sodleges szandeka, mint ahogy az a fentebb idezett levelreszletbol is kideriil, hogy hirt adjanak a regio viszonyairol, bemutassak, megismertessek azt, az aktualis problema melyere hatolva altalanosabb tarsadalmi-tortenelmi-kulturalis mozgasokat ter­­kepezzenek fel. Fontos megjegyezni, hogy a szerzo ezen idoszak elott mar az Obrazy se soudobeho Ruska (Kepek a kor Oroszorszagdbol) cimu haromkotetes ri­­portfiizer (1920-1921) es a Zamrizovane zrcadlo (Rd­­csos tiikor, 1930) bortonelmenyet feldolgozo riport­­regenyenek iroi tapasztalatan is tul van. Ha Adamova, Pisa, Hnizdo es Zador Andras mo­­nografiajanak a karpataljai riportokrol szolo reszeit szemiigyre vessziik, azt latjuk, hogy a szerzdk az irastechnika es a szovegstruktura elemzese helyett inkabb illusztrativ modon irnak, felvazoljak vagy atveszik a targyalt szoveg targyat es temajat - tulaj­­donkeppen arrol irnak, amirol Olbracht ir, s elmen­­nek amellett, ahogyan ezt teszi. Pedig a szerzo, pontosabban a narrator(ok) po­­zicioja eppen azon alapkerdesek tisztazasara keny­­szerit, hogyan lehet megirni, textualisan abrazolni, bemutatni egy tajat, mikent lesz szovegi reprezenta­­ciova az adott kultura. 11 Lasd Adamova: i. m. 80-81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom