Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Csordás László: Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja (tanulmány) / KÁRPATALJA
kArpAtalda in ehhez kepest egy egesz fejezetet szentel ennek a tortenetnek. Mivel azonban az anya sorsa kozvetleniil nem kapcsolodik a kesobbi csalad i tragediahoz, ezert elettortenete sem tud dnmagaban szervesen beepiilni a visszaemlekezesbe: ideologikus toltetu utalasok es kiteresek szovik at a konyvnek e reszet. Ilyen a nehez sorshelyzet elorevetitese Boske megsziiletesekor: „Nagyanyam elmeselte, hogy nagyon nehezen jottem a vilagra. [...] A sziiles kozben edesanyam sok vert vesztett, pedig amugy is verszegeny volt, de mindketten megmaradtunk. Amilyen nehezen jottem a vilagra, olyan nehezen alakult, rendezodott a sorsom."17 Az osszehasonlitas az anya boldogtalan hazassaga es Boske sajat sorsa kozott szinten ideologikus mellekjelenteseket hoz felszinre: „Edesanyamat nem zartak racsok koze, megis rab volt, mert nem volt boldog soha. Akkor lett volna boldog, ha hozzamegy ahhoz, akit tiszta szivbol szeretett. Szerenyebben elt volna, de boldogan."18 Mig A pokol bugyraiban Mandrik Erzsebet fiatalon atelt tragediajarol szol, eppen csak erintve a csaladtagok eletenek tortenetet, addig A pokol tornacain kozeppontjaba az edesapa erkolcsisege kerul. Bar ketsegtelen, hogy fontos szerepe van meg az anyai nagymamanak is, aki egyertelmuen az edesapat okolja a csalad tragediajaert. Ezzel szemben alkotja meg a narrator azt a narrativat, amely felmentest kinal az apanak bunei alol. Elobb felteszi a kerdest az elbeszelo, hogy vajon masvalaki az apa helyzeteben hogyan cselekedett volna az orosz tiszttel szemben, majd leszogezi - tud van, ha otthon mar ad, biztosan kivegzik -, egyszeruen nem maradt mas lehetosege, mint a menekiiles. A narratornak a masodik konyvben sokkal korlatozottabb a tudasa, mint az elsoben, hiszen itt nem csupan sajat tapasztalatairol, sajat eleterol nyilvanul meg, hanem masokerol alkot meg egy-egy narrativat, felhasznalva a csalad, a rokonok es a kozeli ismerosok elbeszeleseit. Mig A pokol bugyraiban lapjain elfogadhatjuk, hogy a narrator visszatekinto perspektivaja jelol ki ertekpreferenciakat es hatarozza meg a tortenet vegkifejletet (ti. a hitben megtalalt uj elet ertelmet), addig nem egeszen kielegito, hogy A pokol torndcainban kozvetleniil vagy kozvetetten 17 Mandrik, 2007.112. 18 Mandrik, 2007.114-115.
