Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Csordás László: Emlékírás és regényszerűség. Mandrik Erzsébet szövegeinek olvasásmódja (tanulmány) / KÁRPATALJA
■ I ■ M M ■ H cimeben kiemelt szereplo mellett a narrator is jelen van, ami egy celelvu ideologiai konstrukcioval magyarazhato: valamennyi szerencsetlenseg, amely a Mandrik familiaval tortent, egyenesen vezet Boske tragediajahoz es az egykor Visk kornyeken melyen tisztelt, osszetarto csalad szetesesehez. Termeszetesen mas-mas hangsullyal, hiszen Boske edesanyja peldaul elobb hunyt el, mintsem a megeroszakolas traumaja es a meghurcoltatas megtortent volna. Az Edesapam elettortenete a sziiletestol a halalig koveti a megtett eletutat. A narrator pozicioja es szerepe valtozo. Azokban az epizodokban, melyekrol kesobbi sziiletese folytan nem lehet szemelyes tapasztalata, kovetkezetesen hatterben marad. Helyette a csaladi legendariumbol szarmazo reszeket meseli el, ugy, hogy sajatos nezopontja egy ideig nem befolyasolja tulzottan az onfeledt es sokszor naivnak tekintheto tortenetmondast. Sokaig csupan a birtokos szemelyjeles alak hasznalata („edesapam"), illetve nehany kiszolas10 jelzi a narrator jelenletet. Eleinte teljes mertekben a fiiggd beszed ervenyesul, itt-ott szoszerinti idezetekkel megszakitva az elbeszelest. A szovegben Joskakent felbukkano fiu, aki az ido mulasaval a ferfi, a ferj, majd az apa szerepeben is megjelenik, egy erdeszcsaladban sziiletik Visken, majd nem sokkal ezt kovetden a csalad atkoltozik a hegyes videkre, Nemetmokrara. A gyermekkort anekdotikus jellegu esemenyek szovik at meg at, melyek altalaban a termeszet, az allatvilag es az ember kapcsolatat vilagitjak meg. Az egyik legemlekezetesebb ilyen epizod Joska baratsaga az allitolagos kutyaval, amelyrol kideriil, hogy valojaban egy medve. A tortenetben az anekdotikussag mellett megjelenik a peldazatossag. Mikor Joska egyik baratja vizbe ful, a halalesetet peldakent allitja a nagyapa az elcsiiggedt fiatal fiu ele. De erkolcsi dilemmara ad okot a nagymama alkoholizmusa is: „Joska hazament, es latta, hogy a nagymama uvegbol iszik valamit. Ugy tett, mintha nem latott volna semmit."11 Visken kiilonos figurak es esemenyek veszik koriil a kesobbi apat: olykor egy holdkoros ejszakai setajara riad vagy a farkaskaland borzolja idegeit ha- 10 Vo.: „Az udvaron nyarsra huzott baranyokat siitdttek, es eppugy forgattdk a tuzfolott, mint manapsag a saslikot". Mandrik, 2007. 40. Kiemeles tolem: Cs. L. 11 Mandrik, 2007.13.
