Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Kovács Eleonóra: A tintásüveg (próza) / KÁRPATALJA
KARPATALSA Kovacs Eleonora* * A szerzo a Ratal karpataljai magyar irodalmarokat tomorito Kovacs Vilmos Irodalmi Tarsasag (KVIT) tagja. A TINTASUVEG Olimpia azonnal megszabadult volna a bizonyitektol, annak erdekeben, hogy a birak elott kesobb magabiztosan allithassa: nem 6 arulta el Z.-t. Ha mar nines birtokaban a tinta es a papir, senki sem vadolhatja meg, gondolta 6. Ekkor meg nem meruit fel benne a hamis bizonyitek letrehozasanak lehetosege. A szembesites is megvalosithato, de ki hinne Z.-nek? Viselkedesevel alaasta sajat szavahihetoseget. Az esti frissitesben latott elmeintezeti szokeveny, aki megtamadott egy babakocsis anyukat, nem szamithat a kozvelemeny joindulatara. Olimpia azon gondolkodott, hova rejtse a plakat keszitesekor hasznalt tinta maradekat. A kozvetlen kornyezetet, sajat munkaasztalat figyelhette, ott biztonsagban orizhette volna az iivegeset. A kotelezo munkahelyi atvizsgalas alkalmaval azonban keptelen left volna hiheto magyarazattal szolgalni. Rejtekhelyet kellett talalnia. A papirt az irodai hulladek egetese kozben megsemmisitette. Ezt kovetoen erosodott az erzese, hogy figyelik. Ez utobbi, nyugtalanito sejtesen kiviil ott lappangott a tudat is, hogy elarulta Z.-t, es mindez kitudodhat. Elkepzelte, milyen arckifejezessel nez majd ra Z. emiatt. Remenyvesztve, csalddottan. Olimpia gyomra emelyegni kezdett sajat maga irant erzett megvetese okan. A tintasiiveg megsemmisitese helyett annak elrejtese mellett dontott. Azt remelte, kesobb enyhitheti az arulas tenyet, ha hangoztathatja, hogy nem kizarolag Z. felelds a plakatokert. Ezert osont a varos szelen allo fahazak fele. Anelkiil, hogy odanezett volna, tudta, hogy a fiiggony nelkiili ablakok mogul sapadt gyermekek leskelddnek. Az egyik fahaz udvarara lepett. Valahonnan ismerdsnek tunt. A hajdan gyeppel boritott udvart benotte a gaz. Embert vagy kutyat nem latott, jarmu nem parkolt a kozelben. Ez jo hely lesz, gondolta Olimpia, es belepett a hazba. Porszag terjedt a levegoben, mintha evek ota nem suroltak volna az eloszoba deszkait. Az ido es az dregseg szaga erzodott itt. A mulas es az eltunes a porral egyiitt telepedett a hasznalati targyakra. Halk zdrejt hallott az udvarrol, ellenkezo iranyba indult. Felment a lepcson, lenyomta az ajtok kilincset, a harmadik nem volt zarva. A csendbol sejtette, hogy senki nines bent. Belepett. A berendezes miatt arra gondolt, ismeri a tulajdonost. Elavult, rosszul szigetelo ablak uralta a helyiseg nyugati oldalat. A feny bearadt, apro porszemesek usztak a levegoben. Olimpia onkenteleniil az ablak fele kozeledett. Nesz hallatszott, Olimpia megpdrdiilt, mire egy macska ugrott ki az asztal alol. Felfigyelt az asztalon felhalmozott alkatreszekre, csavarokra. Ugy velte, egy regi, mechanikus ora darabjait latja. Az asztal mellett valodi fabol keszitett szekreny allt. Elforditotta a zarban a kulcsot. Varakozasaval ellentetben nem dsszehajtogatott ru-
