Irodalmi Szemle, 2016

2016/2 - KÁRPATALJA - Márton László: Női holttesttel állunk szemben (regényrészlet)

Amikor meghallotta a Csonkafiizesnel partra huzott noi vizihulla hiret, egeszen fel­­vidult. Ujabb not sodort elem az elet! Majd ez kedvesebb lesz hozzam, mint Maszkeradi Malvin! (Igy hangzik a pesti kisasszony teljes neve.) Nem 6 az elso noi vizihulla Pistoli eleteben. Koztudomasu, hogy a bujdosi Casano­va miatt szamos lany es asszony ugrott mar be a Tiszaba, sot, Pistoli egyszer reszegen azzal dicsekedett, hogy 6 bizony szokott olelkezni vizbol frissen kifogott noi holttestek­­kel is. Meri allitani, hogy szamottevd gydnyort fakasztanak: mintha egy halfarku sello olvadna el az ember karjai kozt. Az sem baj, ha egy kicsit biidosek. Egy kivanatos nd a don to ponton es a donto pil­­lanatban eroteljes szagot araszt. Odamegyek, es megnezem: nem volt-e valamikor a szeretom? Igen am, de Etelka tekintetes asszony eppen ekkor hozza be es talalja fel sajat szent­­seges kezeivel a kenyertesztaban suit galambfiokakat. Az ilyen inyencfalatot az ember meg akkor sem hagyja kihulni, ha Pisztoly uramnak szolitja a haziasszony. Ha valasz­­tani kell a suit galamb es a rothadt vizisello kozott, akkor az ember - marmint Pistoli Falstaff - okvetleniil az elobbit valasztja. Arrol nem is beszelve, hogy Ancsa, az uj szol­­gald, aki a nemreg elkergetett Ganyo Julcsanak lepett a helyere, szep nagy iivegkancso­­ban hozza az olajosan suru, aranysarga torkoberceli harslevelut. Ennek a hat es fel eves harsleveliinek lelke van. A Szentlelek lakik benne! Iddogalas kozben gyorsan mulik az ido, foleg, ha a kiiirult kancso ujra meg ujra megtelik. Pistolinak olyan erzese van, hogy meg csak egy vagy ket perce iildogel Priicskyek asztalanal, amikor visszaerkezik a hullaszemlerol a hazigazda es a tobbi vendeg, tovabba Viola Mihaly vizsgaldbiro, Dobroghy Geza tiszareti foldbirtokos, va­­lamint Istokfy Gyozo kozeleti szemelyiseg. Priicsky Bandi asztalanal mindnyajuknak jut kenyelmes hely es torkoi bor. Egymas szavaba vagva probaljak Pistoli lelki szemei elott megjeleniteni az altaluk latottakat es latni velteket. Egyszerre csak kifogynak a szobol, csend lesz, es Pistoli, akit a harslevelu hatasara megszallt a Szentlelek, mond valami nagyon okosat. No es akkor mi az abra, igen tisztelt uraim, ha a ruha igenis az Esztere, de a holttest megsem az Esztere? Azt a ruhat utolag is rahuzhatta valaki! Azzal felall, ketfele torli a bajszat, lesopri az asztalrol a galambfidkak csontjait, es kitamolyog a kora nyari ejszakaba. Ostorpattintas, taligazorges, Kvitt gebejenek ful­­ladozo kohdgese hallatszik. Azt hiszem, Pistoli a tiszakatyusi kocsmarosnehoz, Kovi Dinkahoz indul latogatoba, aki a szeretoje volt nagyjabol harminc evvel ezelott. Mi azonban, az olvaso es en, ahelyett, hogy a nyomaba szegodnenk, maradunk az asztal­­nal, a kiiirult boroskancsok mellett. Az urak dobbenten neznek egymasra. A feleszu tiszabujdosi nocsabasz kettevag­­ta a gordiuszi csomot! Azzal a meggydzodessel ternek nyugovora, hogy masnap ugyanilyen hatalmas lendiilettel, meg fenyesebb eredmenyekkel folytatjak a nyomozast.

Next

/
Oldalképek
Tartalom