Irodalmi Szemle, 2016
2016/12 - VÁLTOZÁS - Kosztrabszky Réka: A kultúráról sokrétűen (Ardamica Zorán Kultúraolvasás című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
tZLESEK fiS POFONOK eseteben, vagyis egy olyan szempontot hoz be a diskurzusba, amellyel a biralt kotet szerzoi nem szamoltak. A kotet egyik nagy erenye, hogy a kiilonbozo elmeleti iskolak fogalomes eszkdztarat mozgositva vizsgal meg bizonyos tarsadalmi es kulturalis folyamatokat. Az egyik leggyakrabban hasznalt elmeleti keretet a posztkolonialista teoriak nyujtjak, melyek re ven a szerzo olyan jelensegeket elemez, mint peldaul a szlovakiai magyar irodalom helyzete, vagy az allami kulturpolitika hagyomanyt es folklort kisajatito- Ardamica altal a „rekulturalizacid" fogalmaval leirt - tevekenysege. Az egyes kulturatudomanyi szovegek altal kijelolt elmeleti keretet a szerzo innovativan, s az adott jelenseg komplexitasat megvilagitva hasznalja fel. A kotet egysegesseget azok a kulturatudomanyok altal vizsgalt kerdeskorok is elosegitik, melyek a kulonbozd muveszeti alkotasok, illetve tarsadalmi-kulturalis jelensegek kapcsan ternek vissza a kiilonbozo irasokban. Ilyen peldaul az identitas kerdese, mely a konyv egyik meghatarozo- s a kotet elso reszet tulajdonkeppen strukturalo - temaja, s melyet a szerzo az irodalmi (al)nevek, a forditas, a szlovakiai magyar irodalom, az egyes Rimes alkotasok (Django elszabadul, Fekete hattyu) szereploi, az identitasformalo erdvel biro magyar rockopera (Istvan, a kiraly), valamint a nemzeti hagyomanyhoz, folklorhoz valo viszony reven vizsgal meg. A posztmodern kerdese, helyzete ugyancsak visszaterd kerdes a kdtetben. A szerzo arra mutat ra, hogy a posztmodernet eklektikussaga es sokszinusege okan lehetetlen homogen kozegkent ertelmezni, s hogy a magyar irodalom kontextusat figyelmen kivul hagyd korszakolasa is problematikus. Ardamica a Posztmodern gerle? cimu szovegeben a magyar irodalom kanonjaban az egymassal - nemcsak esztetikai-poetikai, hanem ideologiai, nemzedeki alapon is - szembeallitott posztmodern, illetve a nepi, nemzeti jellegu irodalmat vizsgalva arra jut, hogy a posztmodern muvek nem mindegyike tagadasa, meghaladasa a modernitasnak, valamint, hogy a posztmodern alkotok is egyre gyakrabban fordulnak a hagyomany es nemzeti irodalomban megszokott temak fele. Siito Andras - akit azon szerzdk koze sorolnak, akiknek miiveiben tortenelmi, nemzeti, moralis-tarsadalmi szempontok ervenyesitese mutatkozik meg - Balkani gerle cimu szindarabjanak elemzese soran olyan, tipikusan posztmodernnek tartott vonasokat mutat ki, mint peldaul az identitas problematikussaga, a kulturalis intertextusok, illetve a nyelvi lelemenyek, szojatekok hasznalata. Mindez azt mutatja, hogy nem egymast kizaro, s egymassal elesen szembenallo, hanem egymas mellett letezd, az egymas kdzti atjarast lehetove tevo paradigmakrol beszelhetunk. Ugyancsak hangsulyos kerdesnek mutatkozik az objektiv es szubjektiv
