Irodalmi Szemle, 2016

2016/12 - VÁLTOZÁS - Ivana Dobrakovová: Gyümölcsökről és zöldségekről (próza, György Norbert fordítása) / VÁLTOZÁS

VALTOZAS mi legyen azzal az uva fragola szolovel, amelyet annyira szerettel, merjed-e kerni, vagy inkabb gyorsan huzz el onnan, es tobbe vissza se menj, de otthon aztan leiiltel, gondolkodtal, megbantva, megsertve erezted magad, hiszen te csak resz­­vetet szerettel volna nyilvanitani, hogy egy /egume-jiik sziiletett, egy „zdldseg", ahogy a franciak ezt olyan kedvesen mondjak, jezusom, nevettel fel kicsit remul­­ten, hogy teheted ezt, ilyen borzalom, egyaltalan, hogy jutott ez az eszedbe, nez­­ted Angelot, ahogy csendben, negykezlab bemaszik a furdoszobaba, ahogy a kad szelerol lesopri a tusfiirdot es a sampont, mert reggel elfelejtetted felrakni a polc­­ra, labon ragadtad Angelot, mire 6 gurgulazni kezdett a nevetestol, anya, anya, kiabalta, s szinte mintha azt mondta volna, ugy tunt, vagy tenyleg azt mondta - „sampon e, sampon e!" - vagyis hogy a sampont nem? Nehany napig haboztal, nem tudtad, mi lenne jobb, kozben mas boltokba is beneztel, meglatogattad az II Fruttetot, ahol az aru erds fennyel van megvilagitva, milyen jol nezett ki minden, az a sok piros korte, alma, lila szolo, es csak otthon vetted eszre, hogy nem tul minosegi gyumolcsokrdl van szo, egy tavolabbi piac­­ra a Borromini teren szinten elmentel, vegignezted az osszes standot, de egyik kinalata sem tunt eleg jonak szamodra, egyik sem felelt meg a te magas elvarasa­­idnak, erot vettel magadon, es benyitottal az II Frutto permessoba, a bio szentelye Piemontbol, de mikor otthon ragtad azt az egeszsegesen omlds almat, es a meg egeszsegesebben foltos paradicsomot, egyaltalan nem volt olyan erzesed, hogy a bio a szivedhez nott volna, es az egyik este arra gondoltal, hogy miert kell ne­­ked korlatoznod magad, miert kell igy szenvedned, es masok miatt aggodnod, s hogy nem tul meresz dolog-e ez, s hogy ugy fogjak-e erezni magukat, ahogy fogjak, de neked a minosegi zoldseg es gyiimdlcs a fontos, es Angelo egeszsege, es nem holmi piaci arusok, akik sajat butasaguk miatt veszitik el a vasarloikat, igy masnap reggel elindultal, igen, elindultal, s egyre hatarozottabban lepked­­tel, toltad a kocsit a Via Cavezzalen, a Via Napione menten, most a Via Balbora fordulni, igen, es mar mosolyogsz is, ahogy lepkedsz, Angelora mosolyogsz, az en angyalkam, s ha odaeriink, kicsim, mit szolsz, ki fogsz lepni a kiskocsibol, es meg fogod mutatni az elado neninek, hogy milyen szepen tudsz mar jarni, s hogy milyen nagy es iigyes fiu vagy? Gy orgy Norbert forditasa

Next

/
Oldalképek
Tartalom