Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Csehy Zoltán: Szerelmes mártírok, felfalt gyermekek. Forradalom és opera (tanulmány) / FORRADALOM
FORRADALOM a carevics betegsegerol, valojaban az orszag korrajzat keszitik el. Ebben a halalkozelsegben kiilonos ereje van a csodanak, melyet Rasputin kepvisel, s mely sokkal inkabb misztikus sorsszeru egybeesesek lancolatakent mutatkozik, mintsem fel-felcsilland kaprazatkent. Az opera kiilonosen eros vonulatat kepezik Rasputin csabitasai: es itt elsosorban ideologiai csabitasrol van szo, hasonlokeppen, mint Giorgio Battistelli Teorema cimu, Pier Paolo Pasolini nyoman komponalt operajaban, ahol egy rejtelyes idegen elcsabitja es „megrontja" egy csalad minden egyes tagjat. De utalhatnank Schnittke emlitett munkajara is. Rasputin az udvar minden jelentos kepviselojet ideologiai befolyas alatt tartja, szinte minden egyes szinpadi gesztusa erre iranyul, mikozben a vallasi megujhodas neveben az egyetlen remeny letetemenyesekent mutatkozik. Amig o el, addig el a carevics is, hangoztatja. Viszonyt kezd a carneval, a cart konnyen meggyozi barmirol, de meg egyik majdani merenylojevel is gyanus viszonyba keveredik: Felixet peldaul a homoszexualitasabol gyogyitja ki hipnozissal. Felix es Dimitri sajat ambicidik ervenyesitese miatt Irina kezeert versengnek, Rautavaara folytonosan lebegteti az erzelmi viszonyokat, mikozben kettejiik fellepese olyan, mintha a zsarnokold Harmodiosz es Arisztogeiton modern kori parodiai lennenek. Heroizmusuk kisse komikus, elso sikertelen Rasputin-merenyletiik (Felix ciganylanynak oltozik) parodisztikus, de meg az opera hatalmas leszamolasi jelenete is kisszeru (figyelemre melto ellenpont Felix es Rasputin szinte „erzeki" duettje): a mereg nem hat, elobb Felix lovi le Rasputint, aki viszont felkel, majd Dimitri vegez vele. A sokszorosan feltamado „emberfeletti" ember a transzcendens isteni kiildott es a demoni karakter ijeszto kettossegeben semmisiil meg - testileg. Es Rasputin teste a trbndrdkos teste is, akit nem pusztan a betegseg, hanem a regi vilagra omlo hatalmas vervoros lobogo is maga ala gyur. A forradalom gydzott. IDOTLEN ES / VAGY METAFORIKUS FORRADALMAK Bizonyos operak a forradalmat, lazadast idotlen esszenciakent mutatjak be, s marginalizalnak minden valosagreferenciat. Luciano Berio La vera storia (Igaz tortenet) cimu, 1982-ben a milanoi Scala szinpadan szinre vitt, Italo Calvino szovegkonyvere komponalt operaja bizarr modon egy tombolo iinneppel indul, mely egyszerre felemelo es felelmetes (mert aldozatbemutatasra emlekeztet). Az tinnep fokozatosan iildozesse valik: a zsarnok bortonbe zarat egy ferfit. A masodik felvonasban mar ennyi fogodzdnk sines: nem tudni, hogy egy kiilonosen perverz modon tebolyult iinnep vagy egy veres forradalom zajlik-e. Az opera elso fele megteremti az operasemakat, a konfliktushalokat, a szerepviszonyokat, a masik fele pedig megkerdojelezi, illetve lebontja azokat. Ahogy irasaiban Calvino
