Irodalmi Szemle, 2016

2016/11 - FORRADALOM - Csehy Zoltán: Szerelmes mártírok, felfalt gyermekek. Forradalom és opera (tanulmány) / FORRADALOM

FORRADALOM ta a francia forradalom zenei vilagat, a korabeli nepi es mozgalmi dalokat, melyek kiilonosen a hatasos tdmegje­­lenetekben jutnak nagyobb szerephez. A zeneszerzo egy sajatos deklamalo, parlando stilust alakit ki, mely nem­­csak kiemeli a szo erejet, de jelzi is a verbalis kifejezes primatusat a voka­­lis anyagban. A zenekari reszek viszont nem alarendeld jelleguek, sokkal in­­kabb resztvevoi annak a pulzalasnak, mely a feszultseg felgyulemlesebol es annak feloldodasabol adodik. Einem szigoru szerkesztesi elveinek eredme­­nye az a hihetetlen kohezio, mely ezt a befejezetlen Buchner-dramat befeje­­zett egesznek lattatja. Rolf Liebermann egyenesen azt allftja, hogy Einem miive meggydzobb left, mint az eredeti.23 23 Rolf Liebermann: Eletem az opera. Ford. Szell Jend. Budapest, 1984, Zenemukiadd, 69. Giacomo Manzoni olasz zeneszerzo 1975-ben, Bolognaban bemutatott Per Massimiliano Robespierre cimu darabja mintha Gottfried von Einem Danton-el­­lenpolusat kepezne meg. Manzoni ope­­raja ugyanakkor tipikusan avantgard alkotas: felszamolja a hagyomanyos ertelemben vett cselekmenyvezetest es a fokozo, kielezo dramaturgist, es egy specialis expressziv-erzelmi narraciot vezet be. A ketreszes opera jelenetek­­bol es ugynevezett utakbol (percorso) all. Ezek Robespierre eletebol, szonok­­lataibol, gondolataibol keszitett mon­­tazsok, hangulatanalizisek. Valojaban a felvilagosodas es a polgari forradalom eszmeinek iitkozoteret teremtik meg. A Robespierre-jelenseg folyamatos kri­­tikai analizis ala van vetve: az elso resz masodik jeleneteben kulonfele kortars noalakok alkotnak velemenyt Robes­­pierre-rol, a hosrol, a megmentdrol es - a szornyetegrol. Novere, Charlotte az opera kozponti alakjava valik. Ugyan­­ilyen tiikorjatekot kepeznek Robespierre eszmevilagaval szemben a kor megide­­zett iroi. A zeneszerzo nem irt verbeli portreoperat, nem akar hagyomanyos eletrajzot. Eszmeket, nezopontokat iit­­koztet, egyazon jelenseg arculatara es fonakjara egyszerre kivancsi. Manzoni tortenelemszemleletenek dialogicitasa es provokacioja az objektivitas lehetet­­lensege fele tor utat. Maga a fohos is hoi egyediil, hoi megsokszorozva (meg­­negyszerezodve) jelenik meg: az iden­­titas szerepekre, arcokra, maszkokra bomlik. Robespierre, a francia forrada­lom hose tehat egy eszme szimboluma lesz, es az eszme hiveit reprezental­­ja. A terhatas es az elektroakusztikus dimenzio, illetve a zeneben vegigvitt nyelvanalizis dimenzioinak megterem­­tese Manzoni szamara legalabb olyan fontos lesz, mint Luigi Nono eseteben. John Corigliano The Ghosts of Ver­sailles (Versailles szellemei) cimu (posztmodern) vigoperajat a New York-i Metropolitan 1991-ben mu­­tatta be.24 A szovegkbnyvet William W. Hoffmann irta Beaumarchais nyo-24 John Corigliano: The Ghosts of Versailles. Deu­tsche Grammophon,, 1993 (072 530-1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom