Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Fleisz Katalin: „Egyszer csak nincs, és megszédülsz” (Grendel Lajos Utazás a semmifelé című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
Fleisz Katalin r v 7 F P C A Tf NT T TxT C ! yr JLmI mJLm &«mI JLmI JL * InX JL JL JL «• JL \L mJL> JL XL jr p ri /T P C1 * 7 f1 T\ TT T C r7 II r, o 1V1 JtikJbZiJLlJULbZi GRENDEL LAJOS UTAZAS A SEMMI FEL£ CtMU KOTETErOL Szeretet es halal. Grendel Lajos Utazds a semmi fele cimu regenye melyen egymashoz vald tartozasukban teszi jelentesesse e ket fogalmat. Mert a kdtodesrol, egymasra utaltsagrol annak megszunte mond el a legtobbet, barmi okozza is a torest: fizikai halal vagy a „tovabb nem megy" beismerese. A regeny sulyos kerdeseket boncolgat, mikozben fdhosenek eletutja barmelyikiinke lehetne. Azt mutatja meg, hogy egy baratsag szalaiba szott, de az idovel egyre inkabb utat vesztett elet hogyan hantja le magarol a kotodes retegeit. A regeny kezdeten megismerjiik az dtvenes eveiben jaro Attilat, aki esteit plazakban lezengve tolti, amikor is egy este felfigyelnek ra, hogy zaraskor 6 az utolso, es a kozelben levo pszichiatriara kiserik dt, felajanlva, hogy egy hetig ingyen maradhat megfigyeles alatt. Attila szamara ez a het lehetove teszi, hogy szamot vessen a multjaval, es egy figyelmes pszichiater is elokeriil, akinek eletesemenyeirol beszamolhat. Ez az elmeselt elet teszi ki a regeny tortenetet, amit meg-megszakitanak a jelenbeli koriilmenyek. Jelen es mult kettos tiikreben fohosiink egyediil is van, meg nines is, a tortenet elejen egy harmas szovetsegben ismerjiik meg dt, a kesobb politikusi karriert befuto Tomival es a koran, rejtelyes koriilmenyek kozott meghalt, filozofikus alkatu Zolival. Azt is megtudjuk, hogy kettejiik koziil Zoli all hozza a kozelebb: „Zoli valahogy beliilrol volt a baratja"; ebbol kesobb az „idegekbe irt emlekezes" marad meg. Zoli rejtelyes halala - szerelmenek elvesztese utan viharban kihajozik a Balatonra - a masik ember altal megismerhetetlen sorsmozzanatot peldazza, azt az tires kdzeppontot, amely ismeretlen boseget nyit meg megis: a kepek, nyomok, analogiak kimerithetetlen ertelmezeskenyszeret. Az idore vald reflexiok es az ertelmezo hang erosse, tdmorre kovacsolja ezt az amugy vekonyka tortenetszalat. Ez a reflexiv hang, amely az ido elorehaladasat minduntalan megtori - es amelynek tiikreben az olvaso sajat tortenetere is raismerhet -, a regeny erossege: eljiik az eletiinket, am a varatlan traumak megallasra kenyszeritenek. Ugyanakkor ezek a megallasok sem vezetnek eletiink atfogo megertesehez, hanem a kiziikkent ido es a sziintelen ismetles birodalmaba iranyitanak. Attila eseteben a megalias, a cel elvesztese rbgziil. „Hat olyan kilatastalanna valt minden? Vagy harminc ev alatt egyetlen hatalmas kort irt le, es most oda
