Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Mészáros András: Filozófia és irodalom -filozofikus irodalom? (tanulmány) / Tőzsér Árpád 80
osszefiiggeseket erinti, hanem egzisztencialis jelentessel is bir. Talan mondani sem kell, hogy a filozofia itt nem szajbaragosan es direkt modon idezodik, hanem cselekmenyalakito funkcioja van. Sajatsagos modja a filozofia bevitelenek az irodalomba az, amikor egy filozofiai elv vagy felismeres hatarozza meg a narraciot. Ennek leggyakoribb modja az, hogy expressis verbis megemlitodik ez az elv vagy felismeres, es a sziizse biztositja ennek megvalosulasat. Mikozben a filozofia a hatterbe huzodik, es feloszlik a tortenetben. Erre jo pelda a Tristram Shandy. „Eszmeink mind kiilonds kapcsolodasa!"4 - kialt fel Sterne, Locke asszociacios elmeletere hivatkozva. Utana azonban nyugodtan megfeledkezhetiink mind Locke, mind pedig Hume elmeleterol, amelyre Sterne-nek csak azert volt sziiksege, hogy bizonyitsa, nemcsak a megszokott linearis elbeszeles hordozhatja a cselekmenyt, a belso ido legalabb olyan jo rendezoelvkent rnukodik. Sterne zsenialis megoldasa, ahogyan a filozofiai hatteret elbujtatta es lathatatlanna tette - a filozofia altalanossaganak megsziintetese a narracio altal. Hiszen a Tristram Shandy a Genette-fele un. belso fokalizacio iskolapeldaja, ennek ellenere a regeny nem valik a ludibrionizmus vagy - horribile dictu! - az egoszolizmus kialtvanyava. Sterne modszerenek a kiteljesitese az, amikor egy filozofiai rendszer valik az irodalmi mu lehetseges interpretacios hdttereve. Nem veletlen, hogy erre a legjobb pelda Diderot csodalatos regenye, a Mindenmindegy Jakab meg a gazdaja. (Csupan zarojelben jegyzem meg, hogy a Sterne es Diderot kozotti altalanosan ismert szimpatia mogott nemcsak vilagszemleleti, hanem feltetelezhetoen filozofiai meggondolasok is voltak.) A Diderot-fele megoldas abban az esetben mukodik, amikor a szerzo filozofus es fro is egyben, de a szovegben megmutatkozo froi identitas erosebb a filozofusi onazonossagnal, es csak az utolagos elemzesek mutathatjak ki, hogy a mu szereploinek cselekedetei akar a mdgottes filozofiai es etikai rendszer elveinek demonstraciojakent is megalljak a helyiiket. Hiszen melyik, filozofiaban kevesbe jartas olvasoban dtlene fel az, hogy Jakab es gazdaja vitaiban a tarsadalmi kdlcsonosseg 4 Laurence Sterne: Tristram Shandy ur elate es gondolatai. Hatar Gyozo ford., Bratislava, 1989, Madach. 13.
