Irodalmi Szemle, 2015

2015/9 - HANG/SZÖVEG - Szávai Attila: Hajli (novella)

lakas. Hajli a kikotni kesziilo komp elol lustan eluszo vadkacsakat nezve gondol noverere, mi lehet most vele. Sokszor gondol arra hintazas kozben, hogy kislany­­kent novere is igy hintazott vele, testvere kozben mindig arrol abrandozott, pont olyan eletrol, mint amilyen most van neki. Ez, hogy valor a valt a novere alma, ez nagyon tetszik Hajlinak. Ujabban hintazas kozben legtobbszor arra gondol, hogy 6 a sajat kisgyerekkori novere, aki lelkes mozdulatokkal hozza lendiiletbe a jatekszert, elore, aztan hatra, ujra es megint. Kepzeletben a feher harisnyas labait messzire elorerugja minden ujabb lendtiletvetelkor. Es kozben almodozik. A konyhaban a fas ladan iilve toltotte az esteket az apja. Akkor meg volt csala­­di haz, kutya, kiskert, kozos vacsorak. Onnan, a tuzhely mellol mondta az utolso idokben szinte minden este az apja a konyhaasztalon gombokkal jatszo kislany Hajlinak, hogy sose lesz beloled semmi, meglatod. A kis Hajli felt ezektol a dohanysza­­gu szavaktol. Ahogy az apjatol is. Nem egyszer eldfordult, hogy eljart az dreg keze, ha nem ugy tortentek a csaladban a dolgok, ahogy azt 6 szerette volna. A pofonok utan a kislany es az anyja szipogva a kisszobaba mentek. A ferfi a konyha feszes neonfenyeben iilve bontotta az ujabb es ujabb soroket. Egeszen a reszegedesig. Novere ekkor mar nem lakott veliik, egy tavoli varos iskolajaba jart, az ottani ro­­konoknal lakott. Idovel anyjuk is az alkohol rabja left. A kis Hajli szinte naponta latta, ahogy a ket diilongelo, apolatlan felnott reszegen veszekszik, egymast okol­­jak az alkoholizmusuk miatt. Aztan mar Hajlira fogtak. Egyszer, egy vita heveben a kenyerszelo nagykes is elokeriilt. Hamarosan nevelointezetbe jutott a tinedzser Hajli. Azota nem hallott a sziileirdl. Novere rendszeresen latogatta, azota is tartjak a kapcsolatot. Tobbszor probaltak rabeszelni, hogy hagyja itt a varost, kdltozzon hozzajuk, talan valami munka is akadna. Am Hajli hajthatatlan, es kiilonben is ugy megszokta mar az utcat, a jatszotereket, szokta mondani ilyenkor. Es a hintazas is nagyon hianyozna neki. Hajli a hajlektalanszallora indul. Most a nagy elelmiszeriizlet elott gyalogol. A fekete ruhas, nagy pajeszu biz­­tonsagi or Hajli egyik jo ismerose, gyakran beszelgetnek, ilyenkor a nd cigarettat kap, es par darabot a boltban arult, a reggeli siitesbdl megmaradt, erosen szikka­­do zsomlebdl. Ilyenkor legtobbszor csak altalanossagokrol beszelnek, az idojaras­­rol, a renddrokrdl, a hitterftdkrol. A jatszotereken idozo csaladokrol. Aztan Hajli elkoszon es tovabb ballag a szallo iranyaba, egy ideig meg a fekete egyenruhas ferfira gondol, deres, eros, drotos bajszara, szabalyos mtifogsorara, szoros kezere. Hogy milyen lehet a ruha alatt az az ember. Szoros-e a hasa. Hajli ket eve nem el szexualis eletet. Apja kivert belole szinte minden testi va­­gyat, sziilei kapcsolataban a szexualitas olyan volt, mint az dlak mdgott felejtett kislabas, kicsi, keves, rozsdaette: olyan hely, ahol nines ott az Isten. Gyorsan meg­­voltak vele, mikor azt hittek, Hajli alszik. Pedig a kislany csak mimelte az alvo szuszogasat, mikozben nyitott szemmel fekiidt az agyban, nezte a fekete szobat, ami tires volt, nagyon tires Hajlinak. Megis tele volt a legter anyja reszeg sdhaj­­tasaival, apja elfojtott horgeseivel, a falakbol is ezek szivarogtak, mint telitett­­segig aztatott szivacsbol a langyos, btidos, zsfros mosogatdle. Undorodva gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom