Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: A Samsa-affér, avagy egy leleplezés története (esszé) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM valamennyi. Annyi hasznot azonban megis tulajdonithatunk ezen dtleteknek, hogy valamelyik valoszinuleg forrasa left annak a feltetelezesnek, amely mindenkit lazba hozott. (Biztosat nem tudhatunk es sajnos varosi legenda sines, amely orizne az elgondolas eredetenek pontos tortenetet.) A Jog es irodalom igazi szerzoje Gregor Samsa, Franz Kafka Az atvaltozds cimu elbeszelesenek foszereploje - hangzott az allitas. Amennyire keptelennek es megdobbentonek tunt a kijelentes elso hallasra, anynyira meggydzove valt alig nehany honap leforgasa alatt. Hetente sziilettek teoriak, amelyek Samsa szerzosegenek a lehetoseget kisereltek meg valoszinusiteni, fokozatosan haritva el az akadalyokat a vegso bizonyossag megszerzesenek utjabol. Mindenekelott kiemelenddek azok az ervelesek, amelyek ramutatnak arra, hogy a valoskent tetelezett es a fiktiv/ virtualis, illetve a human es a szuprahuman vilagok kozotti hatarok letenek a bizonyossag erejevel torteno allitasa milyen teoretikus nehezsegeket tamaszt (e kerdesek torteneti szempontu elemzesei pedig kiemeltek, hogy filozofusok, teologusok es egyeb tudosok hosszu sora mikent probalta e szferak kontinuitasat igazolni). Ha pedig konkret irodalomtorteneti vonatkozasok utan kutatunk - mondtak a diskurzusba bekapcsolodo irodalmarok -, azonnal esziinkbe juthatnak peldaul a „Balzac-ugy" tanulsagai (kdztudomasu, hogy az Emberi Szmjdtek szerzoje a halalos agyan sajat regenyfolyamanak orvosat hivatta), s miert ne lehetne ez a relacio ellenkezo iranyban is „mukdddkepes" ? Mint minden vizsgalodas soran, itt is adodtak elore nem latott nehezsegek. A Samsa-nyomozast egy pillanatra megakasztotta az idobeli elesuszas (differance) kerdese. A fenti „egyvilag-tezis" elfogadasa ugyanis meg nem eliminalta azt a problemat, hogy Samsa Kafka beszamolojanak tanusaga szerint - az iras 1912-ben keletkezett - mar akkor felnott hivatalnokkent dolgozott. Ez egyben azt jelenti, hogy 1988-ban mar joval tul kellett jamia a szazadik eleteven. A jogtudosok nem tartottak valoszinunek, hogy valaki ilyen idos koraban alljon eld olyan jelentos munkaval, mint a Jog es irodalom, es ez atmenetileg csiiggedest okozott kbriikben. Azt az olvasoi levelet (bizonyos Mulder es Scully FBI-ugynokok alairasaval), amely az amerikai kormany titkos es egeszen ujszeru humanreprodukeios kiserleteirol szamolt be, s amely igy eluzte volna a jogtudosok gondjat, a Harvard Law Review nem merte kozolni, a diakszerkesztok jobbnak lattak titokkent kezelni a dokumentumot. Mas megoldashoz kellett folyamodni, amit meg is talaltak hamar: az idoproblematikat modszertani kerdesse nyilvanitottak, s igy az - bizonytalan lejarattal - konnyen felfuggeszthetove valt, es folytatodhatott a leleplezes processzusa. Jelentos eredmenyek igeretevel kecsegtettek azok a vizsgalodasok, amelyek a „Posner" (elerkezett az ido, hogy immaron mi is idezojellel utaljunk a szemelyazonossag bizonytalansagara), valamint Samsa es Kafka viszonyrendszeret illetoen textualis bizonyitekok utan kutattak. Egyes ertelmezok a Jog es irodalom terjedelmes Kafka-fejezetet egyertelmuen a Level apamhoz cimu Kafka-iras inverz mintajat kovetd hommage-kent olvastak, amelyben Samsa leroja halajat sajat teremtojenek, es egyuttal figyelmeztetest kiild a jogtudomany szamara - s ezt azonositjak a fejezet megirasanak kozvetlen indokakent -, hogy azok a kerdesek, amelyekrol Kafka muvei
