Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: A Samsa-affér, avagy egy leleplezés története (esszé) / JOG ÉS IRODALOM

JOG ES IRODALOM valamennyi. Annyi hasznot azonban megis tulajdonithatunk ezen dtleteknek, hogy valamelyik valoszinuleg forrasa left annak a feltetelezesnek, amely mindenkit lazba hozott. (Biztosat nem tudhatunk es sajnos varosi legenda sines, amely orizne az elgondolas eredetenek pontos tortene­­tet.) A Jog es irodalom igazi szerzoje Gregor Samsa, Franz Kafka Az atvaltozds cimu el­­beszelesenek foszereploje - hangzott az allitas. Amennyire keptelennek es megdob­­bentonek tunt a kijelentes elso hallasra, any­­nyira meggydzove valt alig nehany honap leforgasa alatt. Hetente sziilettek teoriak, amelyek Samsa szerzosegenek a lehetose­­get kisereltek meg valoszinusiteni, fokoza­­tosan haritva el az akadalyokat a vegso bi­­zonyossag megszerzesenek utjabol. Mindenekelott kiemelenddek azok az ervelesek, amelyek ramutatnak arra, hogy a valoskent tetelezett es a fiktiv/ virtualis, illetve a human es a szupra­­human vilagok kozotti hatarok letenek a bizonyossag erejevel torteno allitasa milyen teoretikus nehezsegeket tamaszt (e kerdesek torteneti szempontu elem­­zesei pedig kiemeltek, hogy filozofusok, teologusok es egyeb tudosok hosszu sora mikent probalta e szferak kontinuitasat igazolni). Ha pedig konkret irodalom­­torteneti vonatkozasok utan kutatunk - mondtak a diskurzusba bekapcsolodo irodalmarok -, azonnal esziinkbe juthat­­nak peldaul a „Balzac-ugy" tanulsagai (kdztudomasu, hogy az Emberi Szmjdtek szerzoje a halalos agyan sajat regenyfo­­lyamanak orvosat hivatta), s miert ne le­­hetne ez a relacio ellenkezo iranyban is „mukdddkepes" ? Mint minden vizsgalodas soran, itt is adodtak elore nem latott nehezsegek. A Samsa-nyomozast egy pillanatra meg­­akasztotta az idobeli elesuszas (differance) kerdese. A fenti „egyvilag-tezis" elfoga­­dasa ugyanis meg nem eliminalta azt a problemat, hogy Samsa Kafka besza­­molojanak tanusaga szerint - az iras 1912-ben keletkezett - mar akkor felnott hivatalnokkent dolgozott. Ez egyben azt jelenti, hogy 1988-ban mar joval tul kel­­lett jamia a szazadik eleteven. A jogtu­­dosok nem tartottak valoszinunek, hogy valaki ilyen idos koraban alljon eld olyan jelentos munkaval, mint a Jog es irodalom, es ez atmenetileg csiiggedest okozott kb­­riikben. Azt az olvasoi levelet (bizonyos Mulder es Scully FBI-ugynokok alairasa­­val), amely az amerikai kormany titkos es egeszen ujszeru humanreprodukeios kiserleteirol szamolt be, s amely igy el­­uzte volna a jogtudosok gondjat, a Har­vard Law Review nem merte kozolni, a diakszerkesztok jobbnak lattak titok­­kent kezelni a dokumentumot. Mas meg­­oldashoz kellett folyamodni, amit meg is talaltak hamar: az idoproblematikat modszertani kerdesse nyilvanitottak, s igy az - bizonytalan lejarattal - konnyen felfuggeszthetove valt, es folytatodhatott a leleplezes processzusa. Jelentos eredmenyek igeretevel ke­­csegtettek azok a vizsgalodasok, ame­lyek a „Posner" (elerkezett az ido, hogy immaron mi is idezojellel utaljunk a sze­­melyazonossag bizonytalansagara), va­­lamint Samsa es Kafka viszonyrendsze­­ret illetoen textualis bizonyitekok utan kutattak. Egyes ertelmezok a Jog es iro­dalom terjedelmes Kafka-fejezetet egyer­­telmuen a Level apamhoz cimu Kafka-iras inverz mintajat kovetd hommage-kent olvastak, amelyben Samsa leroja halajat sajat teremtojenek, es egyuttal figyel­­meztetest kiild a jogtudomany szamara - s ezt azonositjak a fejezet megirasa­­nak kozvetlen indokakent -, hogy azok a kerdesek, amelyekrol Kafka muvei

Next

/
Oldalképek
Tartalom