Irodalmi Szemle, 2015

2015/6 - BEVETÉS 2015 - Tőzsér Árpád: Kedves Barátom! (Duba Gyula 85 évére). Örvénylő időkben

TOzsEr Arpad KEDVES BARATOM! DUBA GYULA 85 RVERE R^emenyi Jozsef Tamas irja az egyik kdnyvemrdl szolo irasaban: „Ertekezd prozajaban is jatszotarsakkal veszi koriil magat (marmint en - T. A. megjegyzese): Cselenyi Laszlo, Duba Gyula, Grendel Lajos eletmuvet csak Tozser tudja oly termeszetes, spontan mddon, nagyvona­­lu szigorusaggal bekapcsolni az egyete­­mes magyar irodalmi diskurzusba." Merits Isten, hogy valaki azt olvassa ki az idezetbol: a felsorolt alkotok rajtam keresztiil leptek be abba a bizonyos dis­kurzusba, mert az termeszetesen nem volna igaz, de annyi igaz az aper^u-bol, hogy szellemi „jatszotarsak" nelkiil ha­­lalos legszomja van az ironak (Koszto­­lanyi ismert verseben valoszinuleg ilyen ertelemben is szo van a „jatsz6tarsrdl"), s nekem mar csak pozsonyi es szellemi szomszedsagunknal fogva is hosszu­­hosszu evtizedek ota kollegam, kozeli „jatszdtarsam", vitapartnerem a harom jelzett ur, tehat a napokban immar 85. sziiletesnapjat unneplo Duba Gyula is. Koriilbeliil egyszerre kerultiink fol vi­­dekrol Pozsonyba, az dtvenes evek ko­­zepe tajan, s azota „jatszunk" havas te­­leket s hosszu-hosszu oszoket, jatszunk irodalmat, filozofiat, tortenelmet, kigyot, madarat, hosszu utazast, vonatot, hajot, s igen, nem kevesszer bizony halalt is. Ezekrol a kozos komoly „eletjatekok­­rol" szol az a Duba Gyulanak cimzett ter­­jedelmes verses episztolam, amelyet itt most ujrakozliink, remelve, hogy a jeles sziiletesnap uj aktualitast ad neki. 1983-ban irtam, az egy evvel korab­­ban megjelent Orvenylo idd cimu, talan legjobb Duba-regeny hatasa alatt. Javaban „drvenylett" kdriilottiink is az idd. A husaki „konszolidacio" tizen­­otodik eveben erzodott, hogy e masodik „sotetsegkorszak" mar nem tarthat soka­­ig. Nem az 1989-es vilagfordulat eljove­­telet ereztuk (azt senki sem sejtette), de meggydzddesem, hogy Husak akkor is megbukik '89 tajan, ha a Gorbacsovi „pe­­resztrojka" csak kesobb kovetkezik be. A Gorbacsov nelkiil bekovetkezett cseh­­szlovak rendszervaltast talan nem bar­­sonyos forradalomnak, hanem a „futok lazadasanak" neveztek volna, de min­­denkepp sor keriilt volna ra. (A nyolcva­­nas evekben szamtalan korabbi ellenzeki ertelmisegi vegzett „foldalatti munkat", kereste futokent a kenyeret.) Sorra jelen­­tek meg a hazai ellenzeki tiltakozasok (Charta 77 stb.) s a kulfoldi Husak-ellenes tamadasok (Vaclav Havel konyveit nyu­­gati kiadok adtak ki), s ismert a hazai ma­gyar ellenzeki mozgalom tenykedese is. Kevesbe ismert a hazai (szlovakiai) magyar lapok es irodalom „ellenzeki" hangolasa. Pedig a hamu alatt ott is iz­­zott a parazs. Gondoljunk csak Grendel Lajos konyveire (Elesloveszet, 1981; Galeri, 1982), amelyekben elvben ugyanaz az er­­kolcsi lazadas folyt, mint Havel pamflet­­jeiben. S bizonyos ertelemben ide sorolhat­­juk Duba Gyula konyvet, a szinten ekkor megjelent Orvenylo idol is. Duba persze

Next

/
Oldalképek
Tartalom