Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM

poziumot ketevente rendszeres tovabbi szimpoziumok kovettek, 2014 majusaban tartottak az otodiket. Rendszeresen jelennek meg a szimpoziumok kotetei,38 azokat egyre jelentosebb figyelem kiseri,39 es ugy tunik, hogy az erdeklodes is folyamatosan no a „jog es irodalom" irant a hazai jogaszsag koreben.40 Azaz, mintha a „jog es irodalom" kezdene jelentosebb szerepet kapni a hazai jogi gondolkodasban. Mi lehet ennek a lendiiletes fejlodesnek az oka? Termeszetesen szamos ok es esetlegesseg egyiittallasanak a kovetkezmenye ez a folyamat, de az elobbiek alapjan kiragadnek egyet ezek kdziil.

Nem nehez eszrevenni, hogy a rendszervaltast kovetd huszondt ev, finoman fogalmazva, szinten a formalodas idoszaka hazankban. Itt is formalodik valami hasonlo, mint az Egyesiilt Allamokban a XVIII. szazad utolso harmadatol, egy uj politikai kozosseg, egy nemzeti ethosz es identitas.41 Ez a folyamat lassu es igencsak ellentmondasos, sot szinte csak az ellentmondasait latjuk es erzekeljiik. Az utobbi evtizedek leginkabb az illuziovesztesrol szoltak, amit persze talan nem is lehet elkerulni egy ilyen lepteku atalakulas soran. Ennek soran termeszetesen uj ideak megfogalmazasara es viszonyitasi pontok meghatarozasara is megsziiletik az igeny, es ezek csak kozos erofeszftesek gyumolcsei lehetnek. A „jog es irodalom" lendiiletes fejlodese42 ebben a keretben arra mutathat ra, hogy a jogaszsagban mar van egyfajta igeny egy uj kulturalis identitas megalkotasara, es a jol bevalt recept szerint ehhez az egyik leguniverzalisabb eszkozt, az irodalmat kezdi el segftsegiil hivni. Termeszetesen ez nem egy-ket ev vagy evtized, hanem generaciok munkajanak eredmenye lehet csak.

38 Az

elso szimpozium anyaga a Iustum Aequum Salutare 2007/2-es szamaban jelent meg (7-132). A tovabbiak onallo kotetekben: Fekete Balazs - H. Szilagyi Istvan - Konczol Miklos: Iustitia kirandul. Budapest, 2009, Szent Istvan Tarsulat; Fekete Balazs - H. Szilagyi Istvan (szerk.): Iustitia modellt dll. Budapest, 2011, Szent Istvan Tarsulat; Fekete Balazs - H. Szilagyi Istvan - Nagy Tamas: Iustitia mesel. Budapest, 2013, Szent Istvan Tarsulat.

39 Lasd

pl. a kovetkezo recenziokat: Szabo Erzsebet: H. Szilagyi Istvan - Fekete Balazs (szerk.): Iustitia modellt dll. (Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 2011.). Jogelmeleti Szemle, 2012/1. jesz.ajk.elte.hu/szabo49

.

pdf; Falvai Matyas: A jog kultura is. Hitel, 2012/10.122-126.; Kiss Anna: Kdm/vismertetes. Ugyeszek Lapja, 2010/2.113-114.

40 A

2013/2014-es tanev tavasz feleveben Menyhard Attila es e tanulmany szerzoje lehetoseget kapott arra, hogy a Bibo Istvan szakkollegiumban kiserleti jelleggel „jog es irodalom" kurzust inditson. A kurzus jelentos erdeklodest valtott ki a hallgatokbdl, akik kiemeltek, hogy nemcsak a klasszikus muvek olvasasa (pl. Shakespeare, Kleist, Balzac, Illyes) jelentett szamukra fontos tapasztalatot, hanem az oktatok altal vezetett vitak soran vita- es mas keszsegeik is sokat fejlod tek.

41 A

problema kivalo exponalasakent lasd: Horkay Horcher Ferenc: Az ertekhidm/os rendszervdltas. Jogelmeleti es politikafilozofiai megfontoldsok. Fundamentum, 2003/1.62-72.

42 Nagy

Tamas e szoveghez fuzott kommentarjaban arra hivta fel a figyelmemet, hogy szet kell valasztani a jog es irodalom alta- Ianos kozeledeset a hazai szellemi eletben es a „jog es irodalom" mint tudomanyos mozgalom sikeresseget. Az utobbi magyarazata szerinte leginkabb irracionalis mozzanatokban rejlik, es szorosan kapcsolodik a hazai jogelmeleti elet belso problemaihoz (pl. szemelyes ellentetek, dogmatizmusba merevedes, reflektalatlansag), mig az elobbi egy altalanos kulturalis tendencia a nyugati jogi gondolkodasban. Ugy velem, ezen a ponton igaza lehet, de megis latok kapcsolatot a ket valtozas kozott, mivel egymast reszben erosito folyamatokrol van szo, meg ha nem is azonos okok allnak mdgottiik.