Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM szerzesehez vezet, mely a jogasz „fegyvertaranak" egyik lenyeges eleme. Allitasait alatamasztando egy chicagoi iigyved (W. K. Lowrey) visszaemlekezesere hivatkozik, aki felidezi, hogy egy csalasi iigyben Balzac egyik regenyenek (Eugenie Grandet) fosveny figurajat tanulmanyozva sikeriilt a masik felet megertenie, es vegiil ennek segitsegevel tudta a hosszan elhuzodo pert megnyemi.30 E ponton erdemes attekinteni Wigmore erveit, es megvizsgalni, milyen altalanos kep es ertekvilag rajzolddik ki belole. Wigmore negy erve valojaban ket nagyobb temakor kore csoportosithato. Az elso harom mindegyike a tarsadalmi-torteneti komyezet jobb megerteset allftja a jogaszi olvasas kozeppontjaba. Az olvasas segitsegevel a jogasz tehat bovitheti tudasat az ot koriilvevo vilagrol, illetve a jog torteneti komyezeterdl. Mindezek a melyebb megertes szempontjabol fontosak, mert lehetove teszik a jog kiilso, a paragrafusokon tuli vilagban zajlo mukddesenek megerteset. Ez a tudas nem szerezhetd meg az egyetemen: nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai Law Schoolok kepzese mindig is hagyomanyosan rovidebb es joval gyakorlatorientaltabb volt, mint ez europai jogi oktatas, igy marad az olvasas utjan tortend folyamatos onkepzes a jogaszok szamara. A negyedik erv azonban kilep ebbol a keretbol, es az emberi termeszet ismeretet allitja a figyelem kozeppontjaba. Wigmore az irodalmat olyan kozegnek lattatja, mely kepes az ezerszinu emberi tapasztalatot az olvaso fele kozvetiteni, es igy alkalmas az empatia fejlesztesere. Fontos, hogy ez nem kizarolag oncelu, mint a jog tarsadalmi-torteneti szitualtsagaban valo jartassag megszerzese, hanem szakmai erdek is, mely adott esetben keszpenzre is valthato. Az iigyvedi pertaktika, mint erre peldat is lathattunk, akar egy-egy regenyszereplo motivacioinak megertesere is felepitheto, igy az emberismeret kulcsfontossagu jogaszi kepessege valik. Utolso problemakent Wigmore azt a kerdest jarja koriil, hogy a jogi szempontbol relevans irok honnan szereztek jogi ismereteiket, milyen kapcsolatuk volt a joggal. Ebbol a szempontbol harom nagy csoportba osztja a muvek szerzoit: (a.) vannak az irok 30 Uo. 579-581.
