Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM

3OGESIRODALOM

8 Millar,

Robert W.: On Behalf of the Law Faculty. Journal of Criminal Law and Criminology, 1943/2. 88.

9 Roalfe,

W. R.: John Henry Wigmore, Scholar and Reformer. Evanston, Illinois, 1977, .Northwestern University Press.

10 Elsokent

1904-ben jelent meg a tobb kotetbol allo munka, mely 1940-es harmadik kiadasa mar tiz kotetbol allt es 7324 oldal terjedelmu volt. Lasd reszl.: Leflar, Robert A.: Wigmore and Evidence: A Review. Missouri Law Review 1941/1. 41-M9. A Harvard Law School konyvtara szerint az egyes reszeket a halala utan is folyamatosan „folytattak", es neves kiadoknal jelennek meg napjainkban a legujabb, aktualizalt verziok The new Wigmore: a treatise on evidence sorozatcimmel.

11 Journal

of Criminal Law and Criminology (ma is letezik).

12 Modern

Criminal Science Series (1911-1917).

13 Vo.

R. P.: John Henry Wigmore. Harvard Law Review, 1943/6. 989.

14 Millar:

i. m. 86.

15 Modern

Legal Philosophy Series (1911-1917); Continental Legal History Series (1912-1928); Evolution of Law Series (1915-1918). A jogfilozofiai sorozatban olyan jelentos europai szerzok jelentek meg angol forditasban, mint peldaul Stammler, Jehring, Del Vecchio, Kohler.

3. Wigmore

az olvasasrol

3.1. Wigmore:

tobb, mint jogaszprofesszor, a republikanus jogaszkultura kesei drokose

John H. Wigmore (1863-1943) minden bizonnyal egyike a modem amerikai jogtudomany meghatarozo szemelyisegeinek. Miutan a Harvardon tobb jogi diplomat is szerzett, Bostonban praktizalt, majd harom evig tanftott Japanban a Keio Egyetemen (1889-1892). 1892-ben a Northwestern Universityre tert vissza az Egyesiilt Allamokba, ahol elete hatralevo reszeben folyamatosan tanitott, 1901 es 1929 kozott mint dekan is tevekenykedett; visszavonulasat kovetoen pedig a megtisztelo Dean Emeritus8 cfmet viselte. Munkassaga egyreszrol rendkiviil kiterjedt, masreszrol hatasa olyan atfogo, hogy e helyen csak a legfontosabb pontokat lehet egyfajta erzekelteteskent osszefoglalni: nem veletlen, hogy eletmuverol onallo monografia is sziiletett.9

Tevekenysegenek fobb csomdpontjai az onallo kutatas es oktatas mellett a tudomanyszervezes es az amerikai jogi reform elomozditasa voltak. A bizonyitas jogarol irt nagy muve (kozkeletu neven: Wigmore on Evidence) napjainkban is alapmunek szamit, megkeriilhetetlen az amerikai biintetojog es biintetoeljaras-jog vilagaban.10

A tudomanyszervezo tevekenysege kereteben sokat tett a biintetojog es a kriminologia intezmenyesiileseert, tobbek kozott megszervezte a National Conference on Criminal Law and Criminology cimu rendezvenyt 1909-ben, mely az American Institute of Criminal Law and Criminology alapjakent szolgalt, tovabba folyoiratot11

es konyvsorozatot12 is alapitott.13 Ki kell emelni, hogy Wigmore biintetojogi es kriminologiai tevekenysege soran mindig torekedett a kiilfdldi, kiilonosen a kontinentalis eredmenyek megismertetesere.14 Nemcsak a kriminologia teren, hanem altalaban veve a jogtudomany vonatkozasaban is igyekezett az amerikai gondolkodas fejlodeset elomozditani, ennek erdekeben szerepet vallalt harom, rovidebb-hosszabb ideig fennmaradd konyvsorozat elinditasaban is.15 E sorozatok hatasat nehez pontosan megitelni, de a kortarsai szerint nem