Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM

netnek volt egy olyan idoszaka, mely eltero hangsulyokkal tekintett a szakmai jogi tudas es a tagabb ertelemben felfogott kulturalis tudas viszonyara, mint a ma uralkodo korszellem. Ez a letunt idoszak nyilvan nem hozhato vissza, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne esetleg valamilyen modon hasznositani e korszak tapasztalatait es tanulni azokbol.2

2. A

XIX. szazadi amerikai jogtudomany - egy klasszikus eszmeny ujjasziiletese

A hazai szakirodalomban Nagy Tamas kepviseli konzekvensen azt az allaspontot, hogy a jog es irodalom jelenkori merev es atjarhatatlannak tuno elvalasztasa nem orokervenyu allapot, hanem kulturtorteneti esetlegessegek kovetkezmenye.3 Ervelese szerint a jog es irodalom kapcsolatanak leteztek - es letezhetnek - alternativ konfiguracioi, melyekben e ket, ma mereven elkiildnulo tudasteriilet kapcsolata teljesen mas jellegu, sokkal bensosegesebb es komoly kdlcsonhatasokkal atszott lehet. Erre Nagy peldaja, Robert A. Ferguson koncepcidjat alapul veve, a XVIII. szazad utolso harmadatol a XIX. elso feleig tarto amerikai idoszak. A kovetkezo idezet diohejban jol kifejezi Nagy ertekeleset:

„Legaltalanosabban szolva olyan, eredeteben az antikvitas kulturajaig visszavezetheto hagyomanyrol - egyszerre helyzetrol es eszmenyrol - beszelhetiink, amelyben a »jog« es az »irodalom« meg nem egymastol - rossz esetben merev - akademiai diszciplinaris hatarokkal (is) elvalasztott, onallo es professzionalis diskurzus-formakent lepnek elenk, hanem olyan interdependens praxisokkent, amelyek egymassal szetbogozhatatlanul dsszefonodva egyenrangu szerephez jutnak a korai koztarsasag fiatal Amerikaja formalddo »normativ univerzumanak«- a coveri ertelemben vett nomos-nak - es onallo nemzeti identitasanak a meghatarozasaban."4

Vegso soron, ebben az idoszakban az eszak-amerikai jogaszok nemcsak professzionalis szerepuket jatszottak a tarsadalmi elet szinpadan, hanem ok voltak a „sziiletdben levo nemzet »irastuddi«",5 erdon, New York, 2014, Springer, 57-84. Hazankban a nem jogi jellegu tantargyak helyzetet tovabb bonyolitja a szocialista idoszak oroksege. A kiilonfele elmeleti jellegu targyak (pl. filozofia, jogelmelet, allamelmelet stb.) alapvetden ideologiai funkcioval rendelkeztek az 1989 elotti jogi oktatasban, feladatuk egyertelmuen a poll tikai szemleletformalas - a korszakban uralkodo kifejezessel: a partossag - volt. Vo. pl. Antalffy Gy. - Samu M. - Szabo I. - Szotaczky M.: Allam- es jogelmelet. Budapest, 1973, Tankonyvkiado. 28. A rendszervaltast kovetoen ez az ideoldgiai manko el tun t e targyak mogul es ilyen ertelemben legiires terbe keriiltek, mivel letiiket, azon tul, hogy a tananyagban szerepelnek, nem igazoltak a korabbi ideologiai szempontokkal osszeh a son I i th a to jelen tosegu ervek. A korabbi idoszak oroksegekent a hallgatok tartozkodasat, sot ellenszenvet e targyakkal szemben sem sikeriilt meg megvaltoztatni.

2 Modszertani ertelemben Wigmore szovegenek aktualizalasanal Paul Ricouer „ertelmezeselmeletere" tamaszkodom, mely szerint egy szoveg, mint rogzitett diskurzus, termeszetenel fogva reszben fiiggetlen - tobbek kdzott a szerzdi szandektol, a kulturalis es szociologiai helyzettol es az eredeti celkozonsegtol - a kozegtol, melyben sziiletett, es ezert alkalmas arra, hogy uj kornyezetben es uj helyzetekben is ertekelheto mondanivalot hord ozzon (rekontextualizaci 6). Vo. Ricoeur, Paul: Hermeneutics and the Critique of Ideology. In Ricoeur, Paul: From Text to Action. Essays in Hermeneutics IL Evanston, Illinos, 1991, North-