Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Pucher Bálint: A kocsmák krónikása (Czinki Ferenc Egy kocsma város című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
1ZLESEK ES POFONOK szofordulatat a fejezet vegen Czinki ujra felhasznalta az Elso Vendeggel kapcsolatban. Az utolso iras pedig kisebb reszben szol egy bezart bisztrorol, nagyobb reszben az egesz konyv osszefoglalasa, amelyben valdban iilnek a poenok a varos kocsmairol, melyek neve es jellege kdzott valamilyen ellentet van. A mar bezart Strand bisztro dreg pultosa leirasanak, aki hiaba varja az italszallitmanyt, szinte lirai jellege van, es szinten talald volt a parhuzam kdzte es a narrator kozt, utobbi ugyanis ugyszinten var valakire a kocsmaban, aki soha nem erkezik meg, es a varakozasi idd kitoltesere folyton iszik. A hiabavalo varakozas motivuma felidezte bennem a Godot-ra vdrvat, illetve egyes Franz Kafka-novellakat. Igy a konyv utolso harmada sokat javitott a rola kialakitott kepen. Erdemes meg a konyv nyelvhasznalatarol szot ejteni. Az emlitett sztorizds stilussal olyan irasmod jar egyiitt, ami nagyon messzirol emlekeztet Mikszathra, valamifele mesemondo karakterre, idonkenti anekdotazassal. Viszont Mikszathtal parba allitva Czinkinel minimalis az elbeszelt tortenetek hossza, osszetettsege, ahogyan Miksd Peter irta a Prae. hu-n, a kotet kepeihez hasonldan az irasok is inkabb pillanatokat ragadnak meg. A kortars irodalom egyes tendenciaiban bevett technika az elbeszelo elbizonytalanftasa, a mindentudo elbeszeles mellozese, illetve olyan eszkdzdk alkalmazasa, amelyek azt eredmenyezik, hogy a muben megjelend vilag nem kelti a valosag utanzatanak illuziojat, hanem „atlatszova" valik, lathatova teszi dnnon megkonstrualtsagat. Czinkinel minimalisan van nyoma ezeknek a torekveseknek, ami szembetund, ha olyan muvekkel allitjuk parba, amelyek szinten a proza es a publicisztika hatarvideken helyezhetok el es hangsulyos benniik a mesemondokat vagy Mikszathot idezo stilus, mint peldaul Parti Nagy Magyar mesek-sorozata. Ez a fajta meseles egy duplafeneku borond, nem valamifele hagyomanykovetes, hanem ironikus megidezese multbeli mufajoknak es ennek az elbeszeloi karakternek. Czinki nyelvhasznalata viszont ezzel szemben nem az imitacio elven alapul, hanem egy olyan stilust alkalmaz, ami a korai modem prozara volt jellemzo. Ennek ugyanugy van fenyes es sotet oldala, mint a nyelvi lehetosegeket az elvezhetetlensegig varialo szovegirodalomnak. Jo pillanataiban elvezheto, neha egeszen frissnek hat Czinki, mint peldaul itt: „Isti ekkor kicsit elszomorodik, nem szereti, ha Nietzschet ideznek a pultnal. Plane, ha miillerpetereznek is melle." (41.) Rossz pillanataiban viszont regimodinak hat egy-egy felmondat. Peldaul az egyik kocsma korai zarorajaval kapcsolatban „a kezelhetetlen es megerhetetlen, szerelmes es konok asszonytermeszetu idd" (15.) jellemzes olyan, mintha az elso Nyugat-nemzedek valamelyik konyvebdl szarmazna. Bar nem szorosan tartozik a konyv muveszeti jellemzoihez, de erdemes szot ejteni a reklamjarol es a hozza kapcsolodo rendezvenyekrol. Otletes volt a kdnyvhoz kesziilt soralatet, illetve szimpatikusak a szerzo kocsmaszinhaz-estjeihez hasonlo, remek elozenevel osszekotott kdnyvbemutatoi. A konyv vegen a jegyzetnek kihagyott oldalak gesztusa es a konyv fizikai es kepi anyaganak minosege is egyedive teszi a kiadvanyt. Az Egy kocsma varos kapcsan fontos megemliteni, hogy ezek a szovegek nem egy irodalmi,
