Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Pucher Bálint: A kocsmák krónikása (Czinki Ferenc Egy kocsma város című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLfiSEK ES POFONOK Pucher Balint A KOCSMAK KRONIKASA CZINKI FERENC EGY KOCSMA VAROS ClMU kOtetErOl CZzinki Ferenc ket, altala szerkesztett kotet utan tavaly debiitalt szerzokent elso kotetevel. A kotet ugyan a Jozsef Attila Kor es a Prae.hu kozds kiadasa, es a tavalyi JAK-taborban volt az osbemutatoja, megsem tartozik a JAK-fiizetek koze, a kocsmafiizet meghatarozast kapta. Az utobbi JAK-fiizetek koziil Pallag Zoltan kotetenel is az volt a benyomasom, hogy sok tekintetben eliit a mai jegyzett magyar kolteszet fovonalatol, ez Czinki koteterol ugyanannyira elmondhato a proza vagy az ertekezo mufajok viszonylataban, aminek valoszinuleg van koze ahhoz, hogy a JAK egyeb kiadvanyai koze keriilt. Kisebb meretu es terjedelmu, mint altalaban a JAK-fiizetek, mufajilag pedig valahol a varostortenet, a szubjektiv publicisztikai mufajok es az ertekezo proza metszeteben helyezheto el, irodalmias, szemelyes stilussal. A konyv celkituzese az volt, hogy Czinki sziilovarosanak, Szekesfehervarnak a kiilonbozo kornyekeit es azoknak egy-egy regi vagasu kocsmajat mutassa be, ezen keresztiil pedig a kocsmak vilagarol es a szocialista rendszerrol, annak maradvanyairol is szoljon. A konyv vizualis megoldasai egyenrangu kifejezoeszkdzdk a szoveggel, a konyv anyaganak egyfajta regies, iitott-kopott jellege van, es az oldalaknak majdnem a felet fekete-feher, archiv (hatasu) fotok teszik ki. Igy a konyv Forgacs Peter lfrai dokumentumfilmjeihez hasonlo hatast valt ki, amelyekben az archiv felvetelek es a kiilonbozo kifejezoeszkozok hasznalata szinten a mediumok keveredesebol letrejovo montazzsa teszi a muvet. A hazai kulturaban jol ismert a kocsmaknak, az alkohol(izmus)nak a hotreal, nyomonisagos abrazolasa. Czinki erezhetoen nem ezt az iranyvonalat akarta folytatni, az eldkep sokkal inkabb a cseh kulturaban tapasztalhato ironikus, groteszk hozzaallas ezekhez. Ezidaig rendben is volna, valdban nemcsak a satantango vagy, egy masik kortarsat idezve, a sok kis reszketd egzisztencia, hanem jo esetben kozossegi ter es emberseges elmenyek helyszine is lehet a kocsma. Viszont ugy erzem, hogy ez es a kotet tobbi fotemaja, a szocreal es a sziilovaros komyekeinek lefrasa mind olyan, amiket a kezenfekvo jellegiik miatt nehez izgalmasan megirni. Koriilbeliil olyan elmeny volt a konyv olvasasa, mintha a szerzo meselne egy froccs mellett sztorikat, melyek koziil van, ami szorakoztat, van, ami kevesbe, es van, amelyik, ugy erzem, hogy nem nekem szol. Ez foleg a varosreszek targyilagos leirasainal volt igy, ugy velem, hogy azoknak erdekes errol olvasni, akik jaratosak Fehervaron, de aki nem, annak vajmi keveset mond peldaul a Felsovarost hatarolo utcak ismertetese. A kotet fo
