Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Tóth J. Zoltán: A „jog és irodalom" felhasználása az egyetemi oktatásban (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM

JOG ES IRODALOM abban, hogy vegiil is az a helyes allaspont, amit 6 kepvisel. Vegiil a jogi oktatas a narrativ jogtudomany belata­­sait sem nelkiildzheti, egy valodi eljaras, kiilonosen egy targyalas es azon beliil a tenyallas-megallapi­­tas ugyanis mindig a valosag kiilonbozo felfogasa­­inak (az ellenerdeku felek, a szakertd/k/, az egyes tanuk stb. valosagertelmezesenek) prezentalasara szolgal, ugyanugy, ahogy egy irodalmi cselek­­menyben is kiilonbozo szereplok eltero nezopont­­jain keresztiil lathatjuk a valosagot.14 A targyalote­­remben targyalast vezeto biro valdjaban nem mas, mint egy regeny olvasoja, aki a kapott - toredekes es elfogult - informaciodarabok alapjan kell, hogy osszeallftsa a maga igazsagat. Ha a joghallgato figyelmet ra akarjuk iranyitani arra a tenyleges helyzetre (amelynek tudasa nelkiildzhetetlen ah­­hoz, hogy megertse a jog gyakorlati mukodeset), hogy a biro nem egy montesquieu-i szubszumalo automata, hanem egy ember, a maga szimpatiai­­val, elfogultsagaival, erzelmeivel es kepessegbeli fogyatekossagaival, akkor jo hasznat vessziik, ha a jogi oktatas soran a regeny tortenetszoveset par­­huzamba allitjuk a (jogi normak alkalmazasat elo­­feltetelezo) birdi tenymegallapitas folyamataval. A biro szamara a tenyallas kideritese olyan, mint az olvaso szamara a detektivregeny megoldasa, az­­zal a nem elhanyagolhato kiilonbseggel, hogy a de­­tektivregenyben a torteneti tenyallas felderitesenek folyamata mar keszen all (csak el kell olvasni), mig a bird azt tevolegesen alakithatja (es el is ronthatja). Ezenkiviil hasznos lehet a joghallgato szamara annak belatasa is, hogy egy targyalas sok szempont­­bol hasonlit egy dramahoz: a targyaloterem egy szinpad, ahol a drama szereploi a maguk erdeke­­ben (felperes, alperes), avagy a sajat logikajuk (tanu, szakerto - ha nem elfogultak) szerint cselekszenek, amibol a bironak ki kell hamoznia, hogy ki mond igazat, ki hazudik vagy teved, es ez alapjan kell fel­­vazolnia (es az iteleti indokolasban elmagyaraznia), hogy a valosagban mi tortent. (Valdjaban a birosagi 14 A jog e jellemzdjenek megvi­­lagitasara peldaerteku H. Szil­agyi Istvan kezdemenyezese, aki az ez irant erdeklodo hallga­­toknak Gabriel Garda Marquez kisregenyenek, az Egy elore beje­­lentett gyilkossag kronikdjanak a feldolgozasaval mutatja be azt a szituacidt, ahogy a biro a kii­­lonbozo tanuk hezagos es gyak­­ran egymasnak is ellentmondo vallomasa, beszamoloja alapjan kell, hogy kibogozza (ha tudja) azt, hogy mi is tortent - a biin­­tetes kiszabasa vagy a felmento itelet meghozatala ugyanis csak ezt kovetoen tortenhet meg. (E modszer leirasat es gyakorla­ti tapasztalatainak ismerteteset lasd: H. Szilagyi Istvan: Egy eld­re bejelentett gyilkossag kronikaja: visszatekintes. In Fekete Balazs - H. Szilagyi Istvan - Konczol Miklos (szerk.): Itistitia kirandul. Budapest, 2009, Szent Istvan Tarsulat. 111-132.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom